Kuruc-emlékmű a végeken
Falunap Visken
Visken, az egykori máramarosi koronavárosban október 12-én szervezett nagyszabású falunapot a községi tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezete. Az eseményen felavatták azt a kuruc-emlékművet, melyet a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban részt vett viski magyar és ruszin férfiak emlékére készített Balázs István helyi fafaragó.
Az ünnepélyes megnyitón Takács Pál, Visk polgármestere köszöntötte a községháza előtti téren egybegyűlt vendégeket és résztvevőket. A református istentiszteletet követően a tanácselnök és Burka István, Nagyrév polgármestere a református templomban látta el kézjegyével a két nagyközség testvértelepülési együttműködéséről szóló előszerződést.
Az ünneplők innen a templom előtti emlékparkba vonultak, ahol Czébely Lajos tanár, helytörténész emlékezett azon 40 bátor viski férfira, akik egykor szembeszegültek a császári udvar hatalmával és II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellé álltak a magyar nép szabadságáért folytatott harcban.
A Balázs István faragta kuruc-emlékművet Hidász Ferenc római katolikus plébános és Delényi István református lelkész szentelte fel. Ünnepi beszédében Ferenc atya az értékteremtő törekvések fontosságáról beszélt, melyek érdemesek arra, hogy Kárpátalját népszerűsítsék. Delényi tiszteletes hangsúlyozta: „Amint Mózes égre emelt kézzel fohászkodott Istenhez, úgy ez a fába faragott kuruc paraszt is Istentől várja a segítséget. A Rákóczi-szabadságharc jelmondata: Istennel a hazáért és a szabadságért. Ez ma is érvényes és követendő elv lehet a jelen problémák megoldásában, legyen szó akár egyházi ingatlanról, akár szabad templomhasználatról.”
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében Milován Sándor alelnök köszöntötte az egybegyűlteket. „A szovjet birodalom bukását követően sokan azt gondoltuk, jobb élet vár ránk. Nem ez következett, mert a 40 esztendeig tartó zsarnoki önkény elfűrészelte a szülőföldhöz kötő gyökereket. A közelgő globális világ is fát akar, nem erdőt. Vallás, család, haza, becsület és gyökér nélküli embert, akit könynyű manipulálni. Nekünk küzdenünk kell ez ellen. A maihoz hasonló ünnepnapok azt mutatják, hogy a Kárpátalján élők nemzetiségtől függetlenül szeretik falvainkat, városainkat” – fogalmazott a szónok.
A koszorúzást követően a felsőzsolcai önkormányzat férfikórusa kuruc nótákat adott elő, majd Czébely Lajos mondott köszönetet Felsőzsolca önkormányzatának és polgármesterének, Fehér Attilának, a Felsőzsolcai Rákóczi Szövetségnek, a viski református gyülekezetnek és római katolikus egyházközségnek, a KMKSZ helyi alapszervezetének, s mindazoknak, akik hozzájárultak az emlékmű felállításához.
Az ünnepi díszebédet követően délután sportvetélkedőre, szépségversenyre, ünnepi koncertre, este szüreti mulatságra is sor került.
V. N.