Politizálás helyett szakmaiságot követelnek a pedagógusok

Közgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség

2003. november 21., 01:00 , 149. szám

Beregszászban került sor szombaton a Kárpátaljai Magyar Pe­da­gó­gusszövetség (KMPSZ) XI. közgyűlésére. A 164 alapszervezetben tömörülő több mint kétezres tagságot 370 küldött képviselte a beregszászi járási tanács épületének konferenciatermében.

– Goerge Orwellnek a mindenható Pártról megfogalmazott gondolatai sajnos a körülöttünk uralkodó közállapotokat is jellemzik – fejtegette beszámolójában dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke. „Természetesen a párhuzam nem teljes, ugyanis a mi életünket, a mi gondolatainkat és tevékenységünket nem egy párt, nem A Párt, mint egyedüli letéteményese minden igazságnak, akarja befolyásolni, megmondva, hogyan gondolkodjunk, mire emlékezzünk, mit tekintsünk eredménynek és értéknek, hanem egyszerre több országos párt igyekszik mindent ránk erőltetni – régiónként, kör­zetenként más és más. De az eszköz mindegyiknél ugyanaz. Ezt érzi a pedagógus, amikor iskolába megy, és szakmája helyett azt várják el tőle, hogy valakinek, az éppen aktuálisnak az akaratát, érdekeit szolgálja és teljesítse ki” – mondotta az elnök.

– Sajnos napjainkban újra tapasztalni kell a munkáltatók részéről a manipulatív irányítást, amikor igazgatóktól vagy tanítóktól elvárják az egyik vagy másik országos érdekcsoport legitimizálását – állapította meg dr. Orosz Ildikó.

„A legnagyobb szomorúság számunkra azonban az, hogy ez a fajta hozzáállás, az értékek ilyenfajta megközelítése már az anyaországban is teret nyert; abban az országban, amely számunkra a demokráciába vetett hitet, és egyúttal a támaszt jelentette” – tette hozzá a szónok. Példaként a KMPSZ elnöke az Illyés Közalapítvány (IKA) elmúlt egyéves tevékenységét említette. Véleménye szerint az IKA kuratóriuma mesterségesen beavatkozott a kárpátaljai magyar közösség önszerveződésébe, megosztja azt, mert nem volt alapja arra, hogy lebonyolítási, szakmai okok miatt elvegye a szövetségtől a Szülőföldön magyarul támogatási program lebonyolításának lehetőségét. Hozzátette: „A legszomorúbb, hogy az a szervezet, amely a határon túli magyarok támogatására hivatott, a rábízott összeget és felelősséget nem arra használja, hogy segítse a magyarokat a határon túl, hanem arra, hogy ma­nipulatív tevékenységet folytasson”. Erre utal a szónok szerint az IKA kárpátaljai alkuratóriuma körül kialakult helyzet is. Véleménye szerint a történtek egy tíz évvel ezelőtti kliensi rendszert hoznak vissza, amikor a támogatások elosztásánál a jobb kapcsolatrendszer a döntő. Az elnök reményét fejezte ki, hogy ez nem válik általánossá.

A szövetség munkáját értékelő beszámolókban elhangzott: ered­ményesen működött az elmúlt esztendőben a KMPSZ óvodaszekciója, a tankönyv- és tan­esz­köz­tanács, s látványos eredményekről számolhatott be P. ­Puny­­kó Mária, a KMPSZ szórványprogramjának vezetője is. Mint elhangzott, a szövetség támogatásával a szórványvidékeken létrehozott vasárnapi iskolákból nőtt ki az elmúlt években a rahói magyar iskola, a gyertyánligeti, kőrösmezői, szoly­vai magyar első osztály, s ebben az évben a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (KMTF) 14 frissdiplomása és végzős hallgatója vállalt munkát a szórványiskolákban. Ugyanakkor idén, tíz év után először, sem az IKA, sem az Apáczai Közalapítvány nem támogatta e fontos kezdeményezést.

A közgyűlés által elfogadott nyilatkozatban a KMPSZ követeli az oktatási dolgozók bérének emelését, továbbra is szorgalmazza a beregszászi kórházzal kapcsolatos ukrán adósságrésznek a magyar oktatási intézmények számára történő átirányítását. A Szövetség szorgalmazza, hogy a jövőben minden, nem állami fenntartású oktatási intézmény kapjon normatív támogatást a költségvetésből, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy ma sem biztosított a magyar iskolák megfelelő tankönyvellátása.

A pedagógusszervezet véleménye szerint nem tekinthető megoldottnak az ukrán nyelv oktatása a magyar iskolákban, „továbbra is szemfényvesztésnek tekinti az ukrán nyelvből tartott érettségi vizsgát, s szorgalmazza a nyelvoktatás koncepciójának olyan radikális megváltoztatását, amely tükrözi a magyar iskolák nyelvtanárainak véleményét.”

A KMPSZ fontosnak tartja, hogy az oktatás nyelve továbbra is szerepeljen a kötelező érettségi tantárgyak között. Továbbra sem sikerült megoldást találni a magyar nyelvből, illetve magyar nyelven történő felvételizés körülményeinek intézményes biztosítására, emiatt a felvételi vizsgákon a magyar iskolák végzősei esetenként hátrányos helyzetbe kerülnek. A KMPSZ továbbra is szükségesnek tartja e kérdés hosszú távú, pozitív rendezését.

A szövetség kiáll amellett, hogy a hatalmi szervek „vegyék figyelembe a szülők akaratát, s biztosítsák alkotmányos jogaink érvényesülését, s teremtsék meg a Huszti Magyar Tannyelvű Középiskola működésének felté­teleit”.

A szövetség aggodalmát fejezi ki az óvodák nehéz helyzete miatt, s szorgalmazza, hogy teremtsenek állami garanciákat ezen intézmények működésére, illetve biztosítsák a magyar nyelvű csoportok megnyitását ott, ahol azt az érintettek igénylik.

A KMPSZ aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy máig nem sikerült a KMTF működésének anyagi garanciáit megteremteni, s fontosnak tartja, hogy a főiskola támogatására hozzanak létre olyan elkülönített alapot, amely tervezhetővé teszi az intézmény működését.

Végezetül a nyilatkozat kimondja: „ A Pedagógusszövetség továbbra is hosszú távú oktatáspolitikai célként kezeli a magyar oktatási intézményeket magában foglaló tankerület létrehozását, ami által biztosítható lenne a kárpátaljai magyarság ez irányú jogainak maradéktalan érvényesülése”.

ntk