Nincs áttörés a kettõs állampolgárság ügyében

Ülésezett a Máért szakbizottsága

2003. december 26., 01:00 , 154. szám

Múlt héten Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottsága, amelyen részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői, illetve a magyar Bel­ügy­mi­nisztérium és a Külügymi­nisztérium képviselői is, s ahol ismét szóba került a kettős állampolgárság kérdése.

A tanácskozás célja a következõ Máért-ülés elõkészítése volt, s a határon túli magyar szervezetek egyebek mellett ismertették a kettõs állampolgárság kapcsán kialakult álláspontjukat. A vajdasági sajtó az ülést követõen áttörésrõl írt a kettõs állampolgárság megszerzésének ügyét illetõen. Mint Mia­vecz Béla, a vajdasági szakértõi csoport tagja közölte a Magyar Szóval, az áttörést az jelenti, hogy Horváthné Fekszi Mária, a magyar Külügyminisztérium jogi szakértõi bizottságának a vezetõje kijelentette: sem a magyar belsõ jogrend, sem az európai jogrend nem akadályozza meg azt, hogy Magyarország belsõ törvénymódosítással megadja a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárságot. Az MTI tudósítása szerint azonban Tóth Tamás, a Magyar Külügyminisztérium szóvivõje jószándékú félreértésként értékelte a bejelentést. „Az informatív jellegû találkozón a határon túli magyar szervezõdések ismertették a kettõs állampolgárság kapcsán kialakult álláspontjukat a magyar kormány képviselõje elõtt. A magyar kormány részérõl sem állásfoglalás, sem pedig nyilatkozattétel nem hangzott el” – hangsúlyozta.

Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke az ülést követõen lapunknak elmondta: a vajdasági magyar pártok kezdeményezését a magyar állampolgárság megadására a határon túli magyarok számára az ülésen valamennyi határon túli magyar szervezet támogatta, ugyanakkor az RMDSZ fenn­tartásait is hangsúlyozta azzal kapcsolatban, hogy az esetleg felerõsítheti a magyarság elvándorlását szülõföldjérõl. Óvatosságra intett az alelnök az ülésen elhangzottak értékelésével kapcsolatban azért is, hiszen, mint emlékeztetett, a magyar állampolgárság megszerzésének jelenleg sincs törvényi akadálya, a magyar kormány képviselõi viszont nem foglaltak állást a probléma egyik kulcskérdé­sét illetõen, azaz hogy megadható-e az állampolgárság a kérelmezõnek az anyaországban történõ állandó jellegû letelepedés jelenlegi követelményének teljesítése nélkül.

Mint ismeretes, egy minapi tanácskozáson a négy magyar parlamenti párt képviselõi egyet­értettek Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök korábbi bejelentésével, miszerint a jog szempontjából nem kizárt az állampolgárság kérelemre történõ megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenõje magyar állampolgár volt, és alkotmányos ismeretekbõl magyar nyelven vizsgát tesznek.

Szakértõk a vonatkozó magyar jogszabályok azon sajátosságára is felhívják a figyelmet, hogy jelenleg a Magyarországon született, ám valamely más ország állampolgárságával rendelkezõ személyeknek kérelmükre gyakorlatilag automatikusan megadható a magyar állampolgárság, míg a határon túli magyarok esetében ugyanez feltételekhez kötött.

ntk