Miért vannak szökőévek?

Marad a Gergely-naptár

Miért vannak szökőévek, és miért ünneplik máskor ünnepeiket a keleti keresztény egyházak, mint mi? – kérdeztem dr. Molnár Józsefet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát.

– A megfelelő naptár összeállítása nem volt egyszerű feladat az őseink számára, hisz a csillagászati események egymásnak nem egész számú többszörösei. Vagyis a Föld Nap körüli fordulatának időtartama és a Föld saját tengelye körüli fordulata sem egymás egész számú többszöröse, így egy év hossza pontosan 365,2422 nap. A Julius Caesar által Krisztus előtt 46-ban bevezetett úgynevezett Julianus-naptár volt az első, amely viszonylag jól közelíti az év hosszát. Háromszázhatvanöt napban állapították meg az év hosszát és minden negyediket 366 napban. Ez átlagban 365,25 (365 nap 6 óra) napos évhossznak felel meg, de a valóságban az úgynevezett tropikus év csak 365 nap 5 óra 48 perc 46,07 másodperc, tehát a kettő közötti különbség (évi 11 perc 14 másodperc) miatt a Juli­a­nus-naptár 128 év alatt egy teljes napot késik. Ezt persze nagyon régen észrevették a csillagászok, és már a kora középkorban korrigáltak is rajta. De a késés tovább halmozódott, és a XVI. századig tíz napra nőtt. Ekkor XIII. Gergely pápa ismét korrigálta a naptárt úgy, hogy elrendelte: 1582. október 4-e után 15-ét kell írni. Megszüntette a késés okát is. Bár a Julianus-naptárhoz hasonlóan maradt minden év 365 napos, minden negyedik év pedig 366 napos, de mivel a többlet kb. 4 évszázad alatt tett ki három napot, minden 400 évben töröltek három napot azáltal, hogy bár minden negyedik, vagyis minden néggyel osztható év szökőév, de a 400-as ciklusok 3 százas éve nem számít szökőévnek (pl. 1700, 1800, 1900 nem szökőév), csak a negyedik százas az, amely néggyel akkor is osztható, ha a két végső nullát elhagyjuk belőle (tehát, például a 2000 szökőév volt). Az így létrehozott naptárt használjuk ma is, és bevezetője után Gergely-naptárnak nevezzük. Az általa végrehajtott reformnak köszönhetően már csak 3000 évente késik egy napot a valódi (tropikus) évhez képest a nap­­tár. Ebből következik, hogy kö­rülbelül 4500-ban egy nappal korrigálni kell majd utó­dainknak a Gergely-naptárt is, de jelenleg ez még semmiképp sem indokolt.

– Miért használják a keleti keresztény egyházak máig a régi Julianus-naptárt?

– A keleti keresztény egyházaknál is felmerült már többször a naptárreform terve. De mivel a reformált naptárt a pápa vezette be, ők ragaszkodnak a Julianus- naptárhoz, amely mostanra 13 nappal marad el a világnaptárrá vált Gergely-naptárhoz képest. Ez a különbség 2100-tól 14 napra nő.

– Használnak a Gergely- és Julianus-naptáron kívül más naptárt is mostanság?

– A zsidók és a muzulmánok mind a mai napig saját naptárt használnak, de mint mondtam, a Gergely-naptár világnaptár lett, és ehhez viszonyítanak minden országban. A XX. század folyamán egyébként több naptárreform-terv vált ismertté. Megalkotóik szerint ez a gazdaság számára lenne előnyös, hisz jelenleg különböző hosszúságúak a hónapok és így a negyedévek is. Az egyik elképzelés sze­rint minden negyedév 91 napos lenne, ezeken belül lenne két 30 és egy 31 napos hónap, az év 365. és 366. napjai pedig nevezetlen napokként vagy világnapokként kerülnének be a naptárba. Így aztán az évet mindig ugyanazzal a nappal kezdhetnénk, és a hónapok is mindig ugyanazzal a nappal kezdődnének. Szerintem azonban nem kell naptárreformtól tartani a közeljövőben, mert a ma embere nagyon erősen ragaszkodik a már jól megszokott XVI. századi Gergely-naptárhoz.

B. Zs.