Divat lett itthon szülni?

Ungváron minden második szülés „vidéki”

Korábban évente kismamák tucatjai utaztak Magyarországra, hogy biztonságban és a lehető legjobb körülmények között hozzák világra gyermeküket. Újabban viszont egyre többen döntenek a "hagyományos", itthoni szülés mellett; egyrészt, mert nehezebb a határon való átjárás, másrészt, mert nőtt a szülők bizalma a helyi szülőorvosok, elsősorban a megyeszékhely szülészeti osztálya iránt.

A hivatalos statisztika szerint Ungváron tavaly 1386 "városi" csecsemő született, a megyeszékhely kórházának 1. és 2. számú szülészeti osztályán, miközben összesen közel 2900 születést regisztráltak. Az idei év első három hónapjában 750 gyermek született ugyanott, akik közül 328 volt ungvári. Az adatok szerint tehát Ungváron minden második szülés "vidéki". Igaz, hogy a kialakult gyakorlat szerint a járási terhesgondozó szakorvosok – valamely egészségügyi probléma okán – esetenként eleve az ungvári szülészetre irányítják a kismamákat, de (szerencsére) a megyéből érkező kismamák többsége nem a komplikáció "gyanúja" miatt kerül a klinikára.

– Valóban nagy a "felhozatal", s emiatt előfordul, hogy időnként helyhiánnyal küszködünk. Ugyanakkor, ha már megtiszteltek bizalmukkal, egyetlen kismamát sem irányítunk máshova, hanem minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy elégedetten és persze egy egészséges kisbabával hagyhassák el a klinikát – mondja dr. Pirigyi László, a 2. számú szülészet osztályvezető orvosa.

Hogy miért volt korábban divat valamely magyarországi klinikán szülni? Egyrészt, mert a születendő kisbaba automatikusan magyar keresztlevelet kapott, másrészt, mert az anyaországi szülőotthonok – a mieinkhez viszonyítva – sokkal jobb felszereltséggel bírtak, s a kismamáknak is kulturált körülményeket biztosítottak.

Ottjártunkkor két magyarul beszélő anyukát-apukát is találtunk a rendelőben.

A koncházai Tóth Mónika kilenc éve Ungváron szülte kislányát. Egy hónap múlva várja második gyermeke érkezését, és aktuálisnak tartotta "bejelentkezni" választott szülőorvosához. "Én akkor sem, most sem vágytam Magyarországra szülni, teljesen megbízok az ungvári orvosomban" – mondja.

– Amióta kiderült, hogy a nem magyar állampolgárságú szülők Magyarországon született gyermekeinek nem jár automatikusan a magyar állampolgárság, azóta kevesebben vállalják a "kinti" szüléssel járó plusz hercehurcát. Magyarországon is ember az ember, hibázni bárki hibázhat. Mi másodszor is ide tervezzük a babaszületést – fejti ki véleményét Tóth János, a leendő kétszeres apuka.

A szintén kilencedik hónapba "fordult" Telinger Anikó először jár az ungvári klinikán. Férje, Zsolt szerint meg sem fordult a fejükben, hogy Magyarországon szülessen első gyermekük.

– Beregszászi vagyok és utolsó éves hallgató az ungvári egyetemen – mondja Anikó. – Éppen az államvizsgák idejére várom a babát, ezért szinte az első perctől úgy döntöttünk, hogy itt fogom megszülni. Annyi rosszat hall az ember, de a megyeszékhely mégiscsak nagyváros, talán az orvosok is tapasztaltabbak, no meg a körülmények is jobbak, mint odahaza. Egyébként teljesen egészségesek vagyunk, így jó okunk van csak pozitív érzésekkel várni a nagy eseményt.

Az ungvári szülészet tágas, világos, valóban kevésbé frusztráló hatású, mint némelyik hasonló járási intézmény. A kismamákat itt egy-, illetve kétágyas kórtermekben helyezik el, melyekhez külön mosdó-zuhanyozó tartozik. Az anyukák ágya mellett pedig pelenkázóasztal és kiságy áll.

– A komplikációmentes szülést követően az anya és a csecsemő között azonnal sor kerül a kapcsolatteremtésre. Az első érintés, a baba emlőízlelése emocionálisan is fontos, másrészt serkenti a tejelválasztást. A szülést követően az anyuka és a csecsemő egy szobába kerülnek, ahol a kórházi személyzet útmutatásával az édesanya maga látja el gyermekét. Napi egy alkalommal köldökkezelést, kvarcolást végzünk a babákon, egyébként viszont az anyuka mellett vannak. Egy-egy súlyosabb műtét után persze a mama kérheti, hogy felépüléséig a közös csecsemőgondozóban felügyeljék gyermekét – mondja dr. Okszana Jazikova, a csecsemőosztály vezetője.

Volt idő, amikor a szülés előtt álló kismama semmilyen személyes holmit nem vihetett magával a szülőotthonba (legalábbis a szabályzat szerint nem). Az ungvári klinikán azonban nemcsak az anyuka viselheti megszokott köntösét-papucsát, de a kisbabának is lehet saját kelengyéje, pelenkája, bőrápolója.

Ukrajna egészségügyi minisztériuma nemrég rendeletben javasolta a szülőotthonoknak: alakítsanak ki családi szülőszobákat, melyekben az arra vállalkozó apukák is jelen lehetnek csemetéjük születésénél. Ezek szükségességéről megoszlik az érintett szülészorvosok véleménye, de akik pozitívan állnak a dologhoz, azok is azt mondják, a plusz-szülőszobák kialakítása anyagi gondokba ütközik, így kevés az esély arra, hogy Kárpátalján a közeljövőben tömegesen nyíljanak apás-szülésre szánt szülőszobák.

P. Zs.

Kevesebb a fiatalkorú anya

2003-ban Kárpátalján 749 olyan anyát vettek nyilvántartásba, akik gyermekük világra jöttekor még nem töltötték be a 18. életévüket. Közülük 35-en még 15 évesek sem voltak. A tavalyi adatok szerencsére jóval alulmúlják a 2002. évi mutatókat, amikor is 914 olyan anyát vettek nyilvántartásba, akik nem érték el a felnőttkornak számító 18 évet, 43-an pedig a tizenöt évet sem. Kárpátalján a megszakított terhességek aránya ezer potenciális anyára számítva 3,3 esetet tesz ki, ami jóval kedvezőbb, mint az országos mutató – 7 eset ezer terhességre. A múlt évben a megyében nem volt arra precedens, hogy 14 év alatti fiatal fordult volna abortusz céljából nőgyógyászhoz.

B. J.