2004. november 26.

2004. november 26., 09:00 , 202. szám

Textus: II. Királyok 4:1

Az özvegyaszszony olajának megsokasításáról szól az ige, amely egy súlyos adósság következményét mondja el. Az özvegy nem tudott fizetni, ezért fordult az Isten emberéhez, aki az olaj megsokasításával segít rajta. Adósnak lenni sosem kellemes, mivel hátrányos helyzetet jelent. Aggodalmat, hogy ki tudom-e elégíteni a hitelezőmet, mert ha nem, akkor annak megvan a súlyos következménye. Így járt a történetbeli asszony is. Adósává vált valakinek, aki most megköveteli a magáét. Nagyon sokkal tartozott az asszony, mert már a hitelező nem érte be csekélységekkel, a két gyermek kellett neki. Súlyos helyzetbe került az özvegy: elvesztette férjét, most gyermekeit sem tudja megtartani. Ekkor született a gondolat: tenni kell valamit, nem engedheti, hogy így legyen. Nem csak siránkozott, csendben panaszkodott, hanem kiáltott pont jókor, időben az Isten emberének, akkor, amikor az arra járt. Ez a kétségbeesett kiáltás mentette meg. Azt tette, amit sokan közülünk nem tesznek, pedig szükségünk lenne a mentő kiáltásra, mert sokkal nagyobb adósságunk van. A Sátán is hitelez: jómódot, fényt, gazdagságot. Mindent megad, egy feltétellel: kössünk szövetséget, hadd legyen az életünk tulajdonosa. Boldogságot ígér, de csak akkor tudjuk meg, hogy hamis ez a boldogság, amikor kegyetlenül visszakér mindent kamatostul. A történetbeli hitelező sem elégedett meg annyival, amit adott. A Sátán nem fog megelégedni, örök életünkre pályázik. Bűneink adósságát mi magunk semmiképpen nem fizethetjük ki. Ezért ideje lenne a mentő kiáltást megtenni afelé, aki fizetett helyettünk, és ez nem más, mint Jézus, aki a Golgotán fizette ki a bűneink árát. Csodálatos megmentés történt ott érettünk. Az özvegyasszony is isteni csodát élt át. Isten csodálatos módon megsokasította az asszony olaját, amiből majd ki tudta fizetni a hitelezőt. Áldást kapott, de ehhez neki is tenni kellett valamit: ki kellett rakni a korsókat, engedelmeskedni kellett az értelmetlen felhívásnak, hinni kellett. Ez a kulcsa a megmenekedésünknek, a feltétel nélküli hit. Hit nélkül lehetetlen üdvözülni, Istenben való hit nélkül csak elkárhozni lehet. Az asszonyt a megtöltött korsók tartalma váltotta meg a hitelező zsarnokoskodásától. Bennünket is egy ilyen korsó tarthat meg. Isten kegyelmének a korsója, ami tele van Krisztus bűntörlő vérével. Amikor Isten ezt a "korsót" kitette helyettünk ott a Golgotán, akkor majd belehasadt atyai szíve, mert meg kellett halni egyszülött Fiának. Ő mégis megtette, mert nagyon szeret. Kedves Testvérem! Győzzön meg téged a nagy isteni szeretet, hogy ne kelljen a Hiteleződ által örök kárhozatra jutni, hanem részesülj a megmentésben, amit Jézus Krisztus szerzett neked.

Ámen.

Halász-Balog Zita