Az anyaországiak elnézést kérnek

Kettős állampolgárság

A sikertelen december 5-i népszavazást követően számtalan e-mail, azaz elektronikus postával érkezett levél, üzenet árasztotta el szerkesztőségünket, illetve a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját, melyekben szerzőik elkeseredésüknek, a határon túli magyarsággal vállalt szolidaritásuknak adnak hangot. Az alábbiakban ezekből válogattunk egy csokorral.

Tisztelt határon túli magyarok!

Ezúton szeretnék elnézést kérni a december 5-i szavazás végeredménye miatt. Ezt nem a magam nevében teszem, hiszen - bár nekem nincsenek külföldön rokonaim - úgy érzem, több százezer testvérem él a határokon kívül, ezért igennel szavaztam a kettős állampolgárságra. Engem és nagyon sok ismerősömet egyszerűen elkeserítenek a történtek, ezért keresek fel minél több határon túli fórumot és osztom meg gondolataimat Önökkel. Tehetetlennek érzem magam ez ügyben, így próbálok enyhíteni saját indulataimon és az Önökén is. Hosszú oldalakon keresztül tudnám ecsetelni felháborodásomat "honfitársaim" és "hazafi miniszterelnökünk" miatt, de ehelyett arra kérem Önöket, gondoljanak arra, hogy nagyon sokan vagyunk Magyarországon, akiket nem lehet ócska és alantas riogatásokkal megzavarni, és úgy gondoljuk, hogy mi összetartozunk! Ha lehet, tolmácsolják ezt választóiknak is. Tisztelettel:

Knap Gábor

Kedves Magyar Testvéreink!

Csak röviden írok, mert a szégyen nem nagyon teszi közlékennyé az embert. Két nappal a minket, jóérzésű csonka-magyarokat is megrendítő szégyenletes eredmények után, a magam és a rámbízottak nevében is szeretnék bocsánatot kérni ezért a kudarcért Önöktől, Tőletek.

Itt Izsákon, ahol élünk, azt hiszem, mindent megtettünk, ami tőlünk kitellett a népszavazás sikeréért. Egy hatezres városban és környékén több mint 7000 szórólapot, tájékoztató anyagot osztottunk, hirdettünk folyamatosan a helyi tv-ben, cikkeztünk az újságban, rengeteg plakátot ragasztottunk... Mégsem volt elég. Izsákon a szavazók 30,5 %-a 70-30%-os arányban szavazott IGEN-nel.

Ennyit tehettünk. Most sem tehetünk másként, itt állunk és kérjük a bocsánatotokat. Imádkozunk értetek és magunkért.

Isten óvja Magyarországot! Testvéri szeretettel:

Nagy Árpád

"Hát ezen is (népszavazás) túl vagyunk. Érdekes módon nem vagyok szomorú (vagyok, de nem annyira, mint egy héttel ezelőtt). Inkább szégyellem magam, mert én is "anyaországi" vagyok. Igaz, hogy csak a személyi igazolványom, ill. az útlevelem alapján. A szívem mélyén kárpátaljai vagyok, akárcsak a szüleim, nagyszüleim és dédszüleim..."