Galéria: Magyar László

2005. április 22., 10:00 , 223. szám

Magyar László 1955-ben született Csapon. Tanulmányait az Ungvári Iparművészeti Szakiskolában végezte. Elnöke a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, tagja az MKIT-nek. Művészetére a dekoratív formavilág, oldott, laza ecsetkezelés és kiérlelt színvilág jellemző. Képei szimbolikusak: sorsokat, emberéleteket fejeznek ki.

Fontosabb egyéni és csoportos kiállításaira Ungváron, Budapesten, Pécsett, Mezőkövesden, Varsóban, Kijevben, Hannoverben került sor.

A Magyar Művészeti Akadémia a közelmúltban tagjai közé választotta, ez alkalomból mutatjuk be Madárijesztők című képét.

A kép középpontjában, egy mező közepén öt expresszív megfogalmazásban megfestett madárijesztő áll. Az elvben statikus figurák éppen a festőnek köszönhetően azonban rendkívül mozgalmas, szuggesztív kompozíciót alkotnak. A madárijesztők szinte élnek, érzelmeket keltenek a nézőben. A kép történése nem időhöz kötött, talán annak is köszönhetően, hogy a háttérben az éjszaka sötétségét felszakító, a komor felhők közül előbújó telihold szinte túlvilági fénnyel világítja meg a tájat, így nem lehet tudni, hogy nappal van-e vagy éjszaka.

Szimbolikus jelentősége van a képnek, a mulandóságról beszél, arról, hogy a favázra feldobott ruhák, kalapok, szalmacsutkák egykor élő emberekhez tartoztak, és madárijesztő formájában tovább élik személytelen életüket, egy mező közepén őrséget állnak, a nézőben azt az érzést keltve, hogy nincs is idő. A másik oldalról viszont az elmúlás szele is megérinti a szemlélőt. Ez a kettősség bizonyos feszültséget keltve nyugtalanságot, de egyben nyugalmat is sugároz. A végén a néző arra kényszerül, hogy vissza-visszatérjen az alkotáshoz, hogy választ kapjon erre a kérdésre.

F. Zs. - R. Gy.