2005. június 17.

2005. június 17., 10:00 , 231. szám

Pünkösd 5. vasárnapjára rendelt igerész

A gadarai megszállottakról szóló történetet állítja elénk ma az egyház. Egy olyan történetet az Evangéliumból, amelyben komoly veszteségről és komoly nyereségről van szó. A megszállottak elvadult, megfékezhetetlen emberek, veszélyesek önmagukra, embertársaikra az ördög irányítása alatt. Ebbe az élethelyzetbe lép be Krisztus. Megfosztja az ördögöt attól a pozíciótól, amelyben uralkodhat az emberen. Testi, lelki gyógyulást ad, újra egészségessé tesz, a legnagyobb nyereség, aminek mindenki örül, vagy mégsem!? Tényleg, veszteségről is szó esett, egy nagy anyagi értéket képviselő nyáj elpusztult. S ennek fényében már mindjárt nem olyan nagy az öröm. Erre nekünk is érdemes odafigyelnünk. Az ördögtől való szabadulásnak ára van. A város lakossága úgy ítéli meg a történteket: szép és csodálatos dolog az, ami történt, de drága. Nekik nemigen éri meg. Ezért udvariasan megkérik Jézust, hogy távozzék. Közöttünk is jelen akar lenni Jézus, és életünk árnyait el akarja űzni, de ezért nekünk is áldozatot kell hozni. Ebben valósul meg a mi állásfoglalásunk, elfogadjuk Őt, vagy túl drágának tartjuk. "Mit adjak vissza az Úrnak mindazokért, miket nekem adott?"

Gajdos Attila