Augusztus 20., szent királyunk ünnepe

"Idvez légy bódog Szent István királ!

Te népednek nemes reménysége!

Idvez légy mi megtérésönknek

Bizony doktora és apostola!

Idvez légy minden szentségeknek

És igazságnak fényes tiköre..."

(Az Ave beate Stephane kezdetű antifóna részlete)

Augusztus 20. Szent István királyunk ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás emléknapja az egyik legősibb magyar ünnep, majd egy évezrede egyik legjelentősebb nemzeti és egyházi ünnepünk.

A keresztény hit felvételét, az ország modern európai állammá történt átalakítását a hagyomány első királyunkhoz, a honalapító Árpád fejedelem ükunokájához, a kereszténység és az államiság alapjait lerakó Géza fejedelem fiához, Szent Istvánhoz köti. Első királyunk a történelmi hagyomány szerint uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Később Szent László király döntése alapján az ünnepnapot áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. Nagy Lajos uralkodásától kezdve azután egyházi ünnepként él a köztudatban augusztus 20. Végül 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzék meg Szent István ünnepéről. Az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget.

Az egyházi ünnepek csökkentése miatt 1771-ben a Szent István-nap kikerült ugyan a naptárakból, de Mária Terézia ismét felvétette azt oda nemzeti ünnepként. Ugyancsak ő volt az, aki Bécsbe, majd Budára hozatta a Szent Jobbot, s azt ettől kezdve körmenetben vitték végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthattuk meg a nemzeti ünnepet. Először 1860-ban ünnepelhették meg ismét ezt a napot Magyarországon, ami több helyütt nemzeti tüntetéssé alakult át.

A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep, sőt, 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.

A trianoni békeszerződés utáni időszakban Szent István napja nem hivatalosan a nemzeti egység emléknapjává is vált, s az is maradt 1945-ig, amikor az új rendszer vallási és nemzeti tartalma miatt eltörölte, illetve átalakította: az ősi ünnepből az új kenyér ünnepe lett. (Az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan.)

Később, 1949-ben az új alkotmány elfogadásának ünnepét is erre a napra időzítették, s ekként az alkotmány napját ünnepelték augusztus 20-án Magyarországon egészen 1989-ig, a rendszerváltásig.

1989-től kezdtek újjáéledni a hagyományok. Ez évtől ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet Magyarország-szerte. Az ünnep igazi újjászületése azonban még két évet váratott magára. Ekkor az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.

Kárpátalján ugyancsak a rendszerváltás, azaz 1989-1991 óta ünnepelhetünk ismét szabadon augusztus 20-án. Az anyaországhoz hasonlóan e tájon is mindenekelőtt egyházi ünnepként éledt újjá a több évszázados hagyomány. Nem sokkal később azután újkori tradíció is teremtődött azáltal, hogy a helyi magyar közösségek összefogásával Aknaszlatinán, Beregszászban és Szürtében felállított Szent István-szobroknál évről évre ünnepségeket, megemlékezéseket rendeznek a kárpátaljai magyar szervezetek.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központi megemlékezésére ezen a napon az immár több éves hagyománynak megfelelően Aknaszlatinán kerül sor. Az ünnepség 10 órától szentmisével kezdődik a bányászváros római katolikus templomában, majd a templom mellett kialakított szoborparkban kerül sor a koszorúzással egybekötött megemlékezésre.

(radio.hu/Kárpátalja)