Önismeretünk fontos könyve

A 2001. évi népszámlálás adatai kötet formájában

A népszámlálás az államok évszázadok óta alkalmazott módszere a népesség számának, mozgásának, életkörülményeinek felmérésére (emlékezzünk csak arra, miért Betlehemben született Jézus). Az általában azonos időközönként (rendszerint tíz évenként) elvégzett cenzusok többé-kevésbé objektív képet nyújtanak az ország lakosságának számáról, a népmozgalmi adatokról, a lakosság kor, nem, iskolázottság, aktivitás és népgazdasági ágazatok közötti megoszlásáról stb., és a korábbi népszámlálásokhoz viszonyított változásokról is információkat nyújtanak. Azaz: olyan adatokkal látják el a szakembereket, melyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a népesség körében lejátszódó folyamatokat ismerjék, és szükség esetén befolyásolni tudják.

Az információ értéke felbecsülhetetlen, és a népszámlálási adatokkal élni és visszaélni egyaránt lehet. A szovjet tervgazdálkodás, a kozmetikázott statisztikák időszakában elvégzett népszámlálások adatai tehát nem véletlenül hozzáférhetetlenek a nagyközönség (sőt: nagyrészt a szakemberek) számára. A független Ukrajna első, 2001-ben elvégzett népszámlálásának adatai azonban folyamatosan látnak napvilágot. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola két tanára, dr. Molnár József és Molnár D. István arra vállalkoztak, hogy Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében című könyvükben összefoglalják a 2001. évi ukrajnai népszámlálás kárpátaljai, illetőleg magyar vonatkozású adatait, valamint hogy magyarázzák, értelmezzék a száraz adatsorokat. Az ábrákkal, diagramokkal, táblázatokkal és térképekkel szemléltetett számadatok ily módon úgy tárulnak az Olvasó elé, hogy azokból képet kaphatunk a kárpátaljai magyar közösség demográfiai helyzetéről.

A kötet szerzői - miközben megjegyzik, hogy a kárpátaljai magyar közösség száma és összlakossághoz viszonyított aránya az 1989. évi cenzus adataihoz képest csökkent - adatokkal alátámasztva leszámol azzal a rémképpel, hogy a magyarok számának csökkenése már-már végzetes méretű. Sőt: vannak olyan közigazgatási egységek is, ahol a magyarok száma gyarapodott a két összeírás között eltelt időszakban. Arra is figyelmeztetnek azonban a szerzők, hogy a "magyarság nem és kor szerinti összetétele valamivel kedvezőtlenebb az ukránokénál (erőteljesebb a nőtöbblet és idősebb a korszerkezet)", illetve hogy "Kárpátalján a magyarság természetes fogyása gyorsabb ütemű, mint az összlakosságé", és hogy ez a fogyás minden jel szerint (többek között éppen a korösszetétel miatt) tovább folytatódik.

Az is kiderül a népszámlálási adatok elemzéséből, hogy "Az iskolázottsági mutatók, elsősorban a főiskolai és egyetemi végzettségűek aránya, a magyarok körében sokkal rosszabbak az ukránok megfelelőinél. Ez is indokolja a magyar nyelvű felsőfokú oktatási rendszer folyamatban lévő kiépítésének a létfontosságát a közösség fejlődése szempontjából."

Mindent egybevetve Molnár József és Molnár D. István kötete önismeretünk fontos könyve, amely méltán tarthat számot valamennyiünk figyelmére.

(Molnár József - Molnár D. István : Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, 2005. 120 old.)

nmi