Az ungvári Művészeti Hetek

Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter látogatása Kárpátalján 1941-ben

Vidékünk 1941-ben a kultúra területén kiemelt szerephez jutott, ebben az évben az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács rendezésében egy nagyszabású kulturális rendezvénysorozat valósult meg Ungváron Művészeti Hetek néven. Ezen esemény, mely a kárpátaljai kulturális és tudományos társaságok összefogásával jött létre, Magyarország közvéleményének figyelmét Kárpátaljára irányította.

1939-ben a Magyarországhoz visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja kultúrájának, művészeti életének az anyaországi áramlatokba való bevonása kezdődik meg. Ennek egyik eszköze volt a Művészeti Hetek megszervezése egy-egy vidéki városban, melyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából helyi szervezők bevonásával az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács rendezett. A Művészeti Heteket először 1938 júniusában rendezték meg Székesfehérváron, a Szent István-i évforduló alkalmából, ezt a győri, kassai, nyíregyházi, pécsi, ungvári, komáromi, majd kolozsvári követte.

Évről évre gazdagabbak és változatosabbak lettek a Művészeti Hetek. Ezeken a több hétig tartó rendezvénysorozatokon minden művészeti ág - a színház, az irodalom, a képzőművészet, a zene - képviselve volt. Minden esetben az adott város lehetőségeihez, adottságaihoz alkalmazkodtak a programok. Fontos megjegyezni, hogy bár budapesti vendégművészek és előadók is szép számmal jelen voltak ezen rendezvényeken, minden alkalommal bevonták a helyi kulturális élet képviselőit is. A rendezvények színvonalát olyan jeles személyek emelték, mint Sík Sándor, Tamási Áron, Mécs László, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Márai Sándor, Szeleczky Zita.

A Művészeti Hetek sorában különös jelentőségű volt a kassai, az ungvári, majd a komáromi és a kolozsvári, hiszen itt a visszatért országrészek kulturális integrálása került előtérbe.

Az 1941-es ungvári Művészeti Hetek (május 17 - június 8.) megszervezését hosszas levelezés és tárgyalás előzte meg, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács, valamint Ungvár és Ung vármegye főispánja, illetve polgármestere között. A levelezés, mely a Kárpátaljai Állami Levéltár beregszászi részlegében található, tartalmazza a Művészeti Hetek időrendi beosztását, a részletes programot a résztvevők neveinek felsorolásával, a szervezés során felmerülő problémákat, valamint egyéb fontos információkat. Haász Aladár miniszteri osztályfőnök Siménfalvy Árpád főispánt április 21-én így tájékoztatja a Művészeti Hetekről:

"Az ország művészeti életének fellendítése és a közösség művészeti nevelésének érdekében az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács megbízásomból időnként egyes vidéki városainkban u.n. Művészeti Heteket rendez, melyeknek tartama alatt képzőművészeti kiállítás, magas színvonalú irodalmi, zenei és színpadművészeti előadások tartatnak. Különösképpen módot óhajtok nyújtani a visszatért országrészek közönségének, hogy az anyaország kultúráját és művészetének gazdag kincstárát a Művészeti Hetek intézményének keretében újból eléjük tárjam. Ezért Ungvár város polgármesterének folyó évi március hó 12-én kelt 297/eln.-1941. számú felterjesztésére elhatároztam azt, hogy a legközelebbi Művészeti Heteket Ungvárott fogom rendeztetni. A rendezéssel az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanácsot bíztam meg. Felkérem Méltóságodat, hogy a szóbanlévő Művészeti Hetek sikerét saját hatáskörében előmozdítani szíveskedjék."

Az esemény alkalmából "Művészeti Hetek, Ungvár" címmel tájékoztató és részben emlékkönyv jellegű kiadványt adtak ki, amelyben kárpátaljai témájú elemző tanulmányok, a részletes program, valamint a képzőművészeti kiállítás katalógusa kapott helyet. Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biztosa írta az előszót, melyben a Művészeti Heteket különleges magyar intézménynek nevezi, és kifejti a rendezvény kettős célját: "Célja, hogy városaink rendszeresen megismerjék a magyar irodalom és művészet legújabb, komoly értéket jelentő alkotásait, de egyszersmind ebből az alkalomból felmutathassák azt is, amivel ők maguk járultak hozzá a magyar kultúra színesebbé és gazdagabbá tételéhez."

A kötetben többek között szerepel Siménfalvy Árpád főispán, valamint Sztojka Sándor görög katolikus püspök írása is. A kiadvány a tanulmányok által népszerűsítette és megismertette a nagyközönséggel Kárpátalja múltját és kultúráját.

Az ungvári Művészeti Hetek rendezvényei négy művészeti ág köré csoportosultak: a szépművészet, az irodalom, a zeneművészet és a színművészet köré. Az esemény nyitóünnepsége május 17-én egy irodalmi és zenei est volt, melyen Ungvár valamennyi magas beosztású személyisége jelen volt. A rendezvénysorozat keretében rendezték meg Hodinka Antal elnökletével a Kárpátaljai Tudományos Társaság díszközgyűlését is, melyen többek között mint meghívott díszvendég részt vett Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter is. A programok között kiemelt helyet foglalt el a Gyöngyösi Irodalmi Társaság felolvasóestje is, melynek zenei aláfestéséről Zádor Dezső zenészprofesszor gondoskodott. A Művészeti Hetek programsorozat központi eseménye a képzőművészeti és textilművészeti kiállítás volt, mindkettőt az ungvári kormányzósági palota üvegcsarnokában rendezték meg. A kiállítást Csánky Dénes, a budapesti Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Say Géza kultuszminisztériumi osztálytanácsos rendezte. Ennek munkálataiba Erdélyi Bélát, a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének elnökét is bevonták. A kárpátaljai képzőművészeken kívül olyan jeles festőművészek is szerepeltek a tárlaton, mint Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél vagy Egry József.

A korabeli sajtó élénken foglakozott az ungvári Művészeti Hetekkel, így a rendezvény elérte célját, országos figyelem irányult a keleti határszél művelődési központjára.

Kopin Katalin

A képen: A Kárpátaljai Tudományos Társaság díszközgyűlésén. Balról Kozma Miklósné, Kozma Miklós kormányzói biztos, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Sztojka Sándor görög katolikus megyéspüspök. (Fotó: Szilágyi Pál)