Nyolc település jutna földhöz

Kijevben igen mondtak a földátadásra

2006. június 30., 10:00 , 285. szám

A baktai központtal működő Kárpátaljai Agráripari Termelési Kutatóintézet kész visszajuttatni néhány száz hektár földet annak a nyolc beregszászi járási községnek, melynek gazdaságaiból 1961-ben létrehozták a Baktai Kísérleti Állomást. Az érintett települések lakói a rendszerváltás óta szorgalmazzák a föld visszaadását a falvaknak, ezt azonban eddig ellenezte mind a kutatóintézet, mind fenntartója, az Ukrajnai Mezőgazdasági Akadémia.

Hosszú évek harca, küzdelmei, lakossági referendumok, sorozatos kérelmezések után úgy tűnik, sikerül eredményt elérni a kutatóintézeti földek visszaadásának ügyében - mondta el lapunknak Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnöke.

Az utóbbi években Ukrajnában soha nem látott mértékben megnőtt az agrárolló, szinte kilátástalan helyzetbe sodorva a nagyüzemi mezőgazdaságot. Az intézet által termelt minőségi vetőmagra jelenleg nincs kereslet. Baktán háromévnyi vetőmagkészlet van raktáron, amit az intézet nem tud értékesíteni. A drágán előállított vetőgabonát kényszerűségből takarmányként "hasznosítják". Elmondható, hogy az itteni termelés egyértelműen veszteséges

- Részben ennek tudható be, hogy az Ukrajnai Mezőgazdasági Akadémia most első alkalommal egyezett bele a kutatóintézeti földterület egy részének visszaadásába az eredeti tulajdonosoknak, vagyis az érintett községeknek. Másrészt hosszú ideje folyik egyfajta lobbizás az ügyben. Jómagam is több alkalommal tartottam megbeszélést a kutatóintézet igazgatóságával, melynek eredményképpen az intézet levélben kérelmezte az Akadémiától a földkiadást. Erre érkezett a közelmúltban pozitív visszajelzés Kijevből - mondta el Csizmár Béla.

A továbbiakban persze még hosszadalmas hivatalos ügyintézésre van szükség, hogy a nyolc község illetékes tanácsai végre tulajdonba vehessék az egyes földrészeket. Emellett jelentős munka vár a járási földhivatalra is, valamint költséggel is jár a tulajdonátírás. Ezt követően a testületek helyben dönthetnek arról, hogy a lakossági kérelmek alapján kinek, mennyi földet adnak. Köthetnek bérleti szerződést farmerekkel, vagy kiadhatnak kisebb parcellákat ún. bővített háztáji formájában. Csizmár Béla szerint, ha minden jól megy, az őszi vetés idejére már ki-ki megművelheti a maga földterületét.

Azt egyelőre nem tudni, hogy melyik község konkrétan mekkora földterületre számíthat. Mint Balogh János, Macsola tanácselnöke elmondta, anno az akkor egy tanácshoz tartozó Macsola, Hunyadi, az azóta önállósult Asztély adta a legtöbb földet, 900 hektárt, az intézeti "közösbe".

- Jelenleg 25 földigénylés van a tanácsházán, de ha a faluban elterjed a híre, hogy van esély a földkiadásra, akár százan is jelentkezhetnek ilyen kérelemmel. Falun nincs más megélhetés, mint a föld. Azt persze nem várhatjuk el, hogy több száz hektárt visszakapjunk, de 70-100 hektár is több lenne, mint a mostani semmi - mondta el kérdésünkre Balogh János.

Asztélyban Nagy Anikó tanácselnök úgy látja, amennyiben a falu határában megépül a tervezett kerülőút, az sok, a lakosság által használt termőföldbe kerülne, amit a törvény szerint pótolni kell. A falu valamikori földjeinek háromnegyedét birtokolja jelenleg a kutatóállomás, így csak akkor lesz miből adni, ha visszakapnak valamennyit a falu egykori földvagyonából.

Tiszacsomán Kovács Szvetlána tanácselnök elmondta: "Jelenleg több mint 10 család földkérelme van a tanácsnál. Csomán minden család rendelkezik földdel, de többen szeretnék bővíteni a háztáji gazdaságot. Emellett számos farmer is jelezte: bérbe venne a tanácstól nagyobb földterületet. A bérletből befolyó pénzre a tanácsnak nagy szüksége lenne."

P. Zs.