Oktatásügy magyar szemmel
Tanévkezdő interjú dr. Orosz Ildikóval
Hamarosan kezdetét veszi a 2006-2007-es új tanév. Ennek kapcsán kérdeztük a tanügy aktuális, elsősorban magyar vonatkozású kérdéseiről dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a megyei tanács oktatási bizottságának elnökét.
- Az Ukrajnában tavaly meghirdetett ún. független érettségiztetés kísérletében Kárpátaljáról három magyar tannyelvű középiskola diákjai is részt vettek. Van-e hivatalos eredmény arról, hogyan "vizsgáztak" a nagy sajtóhírverést kapott érettségi tesztközpontok Ukrajna-szerte?
- Valóban, szinte naponta téma volt az ukrán médiában az összevont érettségiztetés terve, amit kísérleti jelleggel le is bonyolítottak néhány e célból létrehozott tesztközpontban. A kísérlet kimeneteléről hivatalos eredményt még nem tettek közzé. Eddigi információim alapján annyit tudok mondani, hogy a magyar diákok az előrejelzéseinknek megfelelően teljesítettek, vagyis beigazolódott, hogy ez a fajta tudásmérés (ukrán nyelvű írásos tesztelés) a kisebbségi érettségizők esetében nem a tárgyi tudást, hanem az ukrán nyelv ismeretét tükrözi. Köztudott, hogy az adott rendszerben a magyar gyerekek nem tanulnak meg középfokon ukránul az érettségiig, így nem is képesek nem anyanyelvükön számot adni ismereteikről. A magyar tannyelvű iskolák végzősei esetében magyar vizsgaközpontra lenne szükség, mely biztosíthatná az esélyegyenlőséget a felsőoktatásba való bekerülés versenyében.
- Idén a korábbi évek tendenciájához mérten viszonylag magas az Ungvári Állami Egyetemre felvételt nyert magyar diákok száma. Minek tudható be a változás?
- Országos szinten is új helyzet alakul a felsőoktatást illetően, amihez nem kis mértékben a beregszászi magyar főiskola megjelenése is hozzájárult. Ukrajnában is megfigyelhető, hogy a felsőoktatás kezd képzési piaccá formálódni, vagyis az intézmények rákényszerülnek a "hallgatóvadászatra". A demográfiai hullámvölgy okán kevés az érettségiző, így minden egyetem, főiskola igyekszik mind jobban megragadni a számára elérhető potenciális hallgatói kört. Az ungvári egyetemen a magyar diákok elsősorban olyan szakokra nyertek felvételt, melyekre eleve kevesen jelentkeztek: fizika, matematika, biológia. A legnagyobb presztízsű és legdrágább egyetemi képzésekre - gyógyászat, fogorvosi, jogi, banki ügyek, nemzetközi turizmus, nemzetközi kapcsolatok - jó esetben is csak egy-egy magyar diák jutott be. Itt lenne szerepe a kárpátaljai magyar politikumnak, magyar társadalmi szervezeteknek, hogy elérjék: ezekre a szakokra elkülönített helyeket tartsanak fenn a magyar diákok számára. Ez Erdélyben már működik, illetve Kárpátalján is, a hegyvidéki járásokból felvételizők esetében. Figyelembe kell venni a magyar lakosság százalékarányát és ehhez mérten szakonként megfelelő számú helyet biztosítani a magyar ajkú diákoknak.
- Az oktatást, kultúrát illetően mely kérdésekkel foglalkozott a megyei tanács Ön által vezetett állandó bizottsága?
- A bizottság a soros tanácsi ülésszakot megelőzően ülésezik, és véleményezi a képviselőtestület elé terjesztett oktatással, kultúrával, kisebbségekkel kapcsolatos ügyeket. Legutóbb az ungvári levéltár ötéves fejlesztési koncepcióját vizsgáltuk. Javasoltuk, hogy a beregszászi archívum anyagának tervezett áttelepítéséig a koncepcióban irányozzanak elő pénzforrást az ott tárolt dokumentumok védelmére, megmentésére. Ugyancsak javasoltuk az archívum szakmai fejlesztését, például oly módon, hogy valamely kárpátaljai felsőoktatási intézményben induljon ilyen szakirányú képzés. A megyei tanács azzal fogadta el a fejlesztési tervet, hogy annak végrehajtásakor eme felvetéseket is figyelembe kell venni. Az állandó bizottság kidolgozta és elfogadta hosszú távú munkatervét. Ebben új momentum, hogy szeretnénk a megyei tanács elé terjeszteni és napirendre tűzni a kárpátaljai nemzeti kisebbségek oktatási-kulturális ellátottságának, helyzetének kérdését. Remélem, még ebben a ciklusban sikerül egy ilyen témájú fejlesztési programot is kidolgozni és elfogadtatni a megyei tanáccsal.
- Mint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét kérdezem: rendeződött-e az alapítványi fenntartású intézmény anyagi helyzete a tavasszal kialakult kritikus pénzhiány óta?
- Az elmúlt évekhez képest semmi sem változott a főiskola gazdasági helyzetét tekintve. Ami reménykeltő, az Szili Katalin, a magyar parlament házelnökének tanévzárónkon tett ígérete, miszerint a Szülőföld Alap jövő évre szóló pályázatain a beregszászi főiskola is részt vehet. Ugyancsak pozitív eredményt hozhat, amiről a magyar miniszterelnök nyilatkozott, nevezetesen, hogy átszervezik és hatékonyabbá teszik a határon túli magyarság támogatási rendszerét: régiónkénti koncepciókat dolgoznak ki, melyben figyelembe veszik az adott térség prioritásait. Reméljük, a beregszászi főiskola bekerül a Kárpát-medencei nagyobb támogatási projektekbe. Akkor beszélhetünk megnyugvással sikerről, ha mindez nevesített tételként bekerül a következő évi magyar költségvetésbe.
P. ZS.