Szenzációs leletek a töltésépítésnél

Régészeti feltárások az eszenyi Kastély-dombon

Nemrégiben kezdődött el az eszenyi Tisza-töltés felújítása, mellyel párhuzamosan régészeti feltárás vette kezdetét a Kastély-domb területén. Az ásatásokat dr. Kobály József, a Kárpátaljai Honismereti Múzeum régészeti osztályának vezetője, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára vezeti. Őt kérdeztük az eseménnyel kapcsolatban.

- Tanár úr, mit kell tudni a mostani eszenyi régészeti ásatásról?

- A XIX. században a Tisza töltését az eszenyi kastélydombon keresztül vezették át. Most zajlik a töltés megerősítése, a domb Tisza felőli oldalát és tetejét földdel be fogják takarni. Ezért volt szükség arra, hogy ott kisebb leletmentő ásatásokat folytassunk.

- Mit találtak?

- Ásni kezdtünk az említett belső oldalon. Kiderült, hogy maga a kastély nem négyzet alakú volt, ahogyan erre következtetni lehetett a domb alakjából. 2,5 méteres mélységben kerültek elő az alapok. Érdekes, hogy nem kőből épült, hanem kétféle téglából, vastagabb-keskenyebb és vékonyabb-szélesebb téglákból. Valószínűsíthető, hogy a téglát ott helyben készítették valahol. Sajnos ilyen rövid idő alatt nem tudtunk jelentős területet felbontani, de éppen az épület sarokrészét találtuk meg, így meg tudtuk állapítani, hogy a kastély észak és kelet felé volt tájolva, kb. 15 méter széles vizesárok és egy töltés vette körül.

Találtunk rengeteg cserepet, kályhacsempét, csontokat, vaseszközöket és egy bronzból készült tárgyat. A leleteket még nem tisztítottuk meg, nem elemeztük, de mondhatom, hogy az anyag a forrásokat igazolja: ez egy XVI - XVII. századi kastély maradványa.

Szenzációs az is, hogy a kastélydombtól 100 méterre felfedeztük egy Árpád-kori, XI - XIII. századi falu maradványait, amiből viszont arra lehet következtetni, hogy Eszeny falu eredetileg nem ott volt, ahol ma, hanem a kastélydomb körül. A falu egyik lakóházának részletes feltárását most kezdjük el. De már találtunk kerámiákat és fémtárgyakat, egy vashámort, vasércet és egy vas nyílhegyet, amelyek a kastélynál legalább 400 - 500 évvel korábbiak.

- A kastélydomb külső, érintetlenül hagyott oldalán mikor folytatják az ásatásokat?

- Azt sajnos nem tudom, mert az anyagiaktól függ. Most is csak azért kaptunk pénzt, mert rátesznek két méter földet a dombra, és ilyen esetben a törvény előírja a régészeti feltárást.

- Igaz lehet-e az a legenda, miszerint alagutak vezettek ki a kastélyból, és az egyik alagút pontosan a jelenlegi temető alatt haladt? Ezt látszik igazolni az is, hogy sírásók többször is beszakadtak már téglával kirakott üregbe.

- Én is hallottam olyat a helyi lakosoktól, hogy állítólag egy alagút összekötötte a kastélyt a Tisza alatt Tiszaszentmártonnal, illetve, hogy a temető felé is volt alagút. Szerintem ezek nem léteznek. A mai eszenyi köztemető a kastélynál jóval korábbi pálos kolostor helyén van, és a sírásók időnként ennek a kolostornak a maradványaira, pincéire bukkannak rá.

- Mi az eddig megtalált legértékesebb lelet?

- Minden lelet értékes, mert ilyen korú kastélyokat nem is ástak ki Kárpátalján eddig. Most például a megtalált üvegszilánkokból rekonstruálhatjuk, hogy milyen üvegedényeket használtak, előkerültek fehér és vörös agyagból készült edények maradványai, vannak jó minőségű festett edények. Az egyik kályhacsempén pedig egy vitéz ül a lovon egy karddal a kezében, elképzelhető, hogy ez az egyik család címere volt.

- Tanár úr, kik segítették munkájában?

- Az eszenyi fiatalok, de sok az érdeklődő is, aki eljön és megnézi a feltárásokat, azonban a nyitva lévő szelvényt leletmentési okok miatt vissza fogjuk takarni.

Badó Zsolt

A Tisza jobb partján fekvő Eszeny községhez kapcsolódik az ún. Kastély-domb mondája, amely több község - Lónya, Szalóka, Eszeny, Csap, Szürte, Telek, Ásvány - alapításának és neves családok - Csapi, Bocskai, Szürtei, Eszenyi, Soós, Szerdahelyi, Kövesdi - a valósággal keveredő, mesés eredetét eleveníti fel.

A helyi lakosok körében ismert a szakirodalomban a Mic bán família geneológiai hagyományaként emlegetett történet, felbukkanását a XVI - XVII. század fordulójára kell tennünk, s Bocskai István (1557-1616) erdélyi fejedelem nevével hozható összefüggésbe.

Ami az Eszeny határában, a Tisza-védtöltés két oldalába beékelődő Kastély-dombot mint a mondai variánsok egyik helyszínét és a falualapító családok feltételezett ősi fészkét illeti, annyiban kell hitelt adnunk a mondának, hogy az nem a Mic bán családra vonatkozik, hanem a Baksa nemzetségre, amelynek egyik ága valóban a térség falvaiban jutott birtokhoz.

Az írásos források az eszenyi erősséget a XVI. század 60-as éveiben emlegetik először a Magyarország északkeleti részén dúló várháborúk kapcsán. Az Országos Levéltár (Budapest) egyik peres irata 1676-ban az eszenyi "kastellban leveő kü házok"-at emleget. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának anyaga 1884-ben azt jegyezte le róla, hogy a domb szabályszerű négyszögben emelkedett ki a síkságból, melyet 15-méter széles sáncárok övezett, s a község és a Kastély-domb között két tónak a nyoma látszott, mindegyike kb. 25 méter átmérőjű. A várkastély a XVII. század vége felé eshetett az enyészet áldozatául.

Dr. Soós Kálmán