Az Irka sikerének titka a szeretet

Nehezen indult az Irka című gyermeklap számára az idei esztendő, hiszen támogatás híján hosszú ideig bizonytalan volt a megjelenése. Végül erre az esztendőre rendeződtek az anyagi gondok, a lap jövő évi megjelenése azonban továbbra is bizonytalan. P. Punykó Mária főszerkesztő az elmúlt évet értékelve vall az Irka titkáról, múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

- Visszatekintve a végéhez közeledő esztendőre, úgy tűnik, hogy a kezdeti nehézségek ellenére végül mégis rendeződött a lap helyzete.

- Valóban nehezen indult a 2006-os év, mivel szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy mindösszesen egyetlen lapszám nyomdai költségére kaptunk támogatást a Szülőföld Alaptól. Meg is fogalmaztuk ezzel kapcsolatos panaszunkat mind a magyarországi, mind a helyi illetékesek felé. Később mégis mellénk pártolt a szerencse, mert több helyről is érkezett támogatás, például a Mobilitástól, az Illyés Közalapítványtól és a lap 13 éves története során először részesültünk anyagi segítségben ukrajnai forrásból Ukrajna Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottsága révén.

- Az Irka idei megjelenése tehát biztosított, de mi lesz jövőre?

- Állandósulni látszik az a tendencia, hogy öt lapszámot tudunk megjelentetni évente, hiszen szerencsére már nyomdába került az idei ötödik lapszámunk, a karácsonyi Irka is. Ami viszont a jövőt illeti, ismét teljes a bizonytalanság, hiszen egy fillérünk sincs 2007-re. Mindazonáltal rendületlenül bizakodunk, akárcsak eddig.

- Ha már szóba került az Irka idei ötödik száma, beszéljünk róla részletesebben is, hiszen a fiatalabb olvasókat bizonyára érdekli, hogy mivel köszönti a lap a közelgő karácsonyt és az újévet.

- Hagyományos gyermeklap a mienk, így a tartalma is a hagyományos. A karácsonyhoz kötődő szépirodalmi válogatást kínálunk, s az ünnepekhez kapcsolódnak tematikájukban a kifestők, a Tündérujjak rovat is. Ezenkívül a téli világot igyekszünk közelebb hozni a gyerekekhez.

- Talán éppen ez a hagyománytisztelet az Irka töretlen sikerének a titka?

- Bizonyára nincs igazi titka a "sikerünknek", amennyiben egyáltalán használhatjuk ezt a szót az Irka esetében. Ha mégis meg kellene fogalmaznom azt, ami szerintem a lényeg, a szeretet szót választanám, bár mostanában túl gyakran használjuk ezt a szót anélkül, hogy a kifejezés mögé néznénk. Én szeretettel szerkesztem, a terjesztők pedig szerintem szeretettel terjesztik ezt a lapot. Fontos még, hogy elsősorban olyan örökérvényű dolgokkal találkoznak a gyerekek az Irkában, amelyek kortalanok, azaz a versekkel, mesékkel. Feltétlenül megemlíteném még a grafikusunk, Jankovics Mária gyönyörű rajzait, illusztrációit. Ezek egy egészen más világot, más látásmódot közvetítenek a gyerekek felé, mint amit a mai mesefilmekből megszokhattak. Azt is megemlíteném, hogy az Irka jelenleg sajnos az egyetlen magyar nyelvű gyermeklap Kárpátalján, s mióta a Bóbita is megszűnt, fokozottan igyekszik megcélozni minden generációt. Kezdetben szépirodalmi gyermeklapnak szántuk az Irkát, most pedig egyre több benne a foglalkoztató feladat, s természettudományi ismeretekkel is gazdagítjuk a lapot.

- Köztudott, hogy főszerkesztőként feladatának tekinti az utánpótlás kinevelését, mintegy biztosítandó a szerkesztőségi munka változatlanul magas színvonalát és folyamatosságát. Miért tartja ezt fontosnak, s van-e eredménye a munkának?

- Bármennyire is szeretjük a munkánkat, bármennyire is ragaszkodunk hozzá érzelmileg, időnként meg kell újulnia az embernek, s annak a munkafolyamatnak is, amit végez. Sok évvel ezelőtt így voltam a tanítással is: szenvedélyesen tanítottam, de egyszer csak úgy éreztem, jó lenne megkóstolni valami mást is. Immár 13 éve szerkesztem az Irkát, s nyilvánvaló, hogy bizonyos fokig az én elképzeléseimet tükrözi a lap. Az élet azonban folyamatosan változik, s meglehet, hogy én még mindig az olyanoknak készítem a lapot, mint amilyenek egykori tanítványaim, a beregújfalui gyerekek voltak, holott a mai gyerekek bizonyára másak. Ezért szeretném, ha minél több fiatal kapcsolódna be a munkába, s egyszer majd át is vennék a lap szerkesztését. Ehhez minden lehetőség adott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola révén, ahol sok az érdeklődő fiatal a tanár és tanítói szakos diákok között. Többször beszélgettünk már velük az Irkáról, most pedig meg is hirdettük, hogy szívesen látunk mindenkit, aki kedvet érez a gyermeklapszerkesztéshez, szívesen látjuk őket egy beszélgetésre, majd később részfeladatok ellátására is. Reményeink szerint így idővel kialakulhat az új szerkesztőgárda is.

- Végül következzék egy stílusában gyermeklaphoz illő kérdés. Ha a jótündér teljesítené három kívánságát, melyek lennének azok?

- Önző leszek: az lenne az első kívánságom, hogy legyen egészségem még egy darabig szerkeszteni a lapot. Kívánom, hogy továbbra is legyen kinek szerkeszteni, azaz mindig találjon olvasóra az Irka. Végül azt kívánom, hogy a "fontos bácsik és nénik" figyeljenek oda ránk, és jusson pénz is az Irkára, ne csak teremtő akarat.

pszv