A Duna Televízió Baráti Köreinek találkozója

A nemzet televíziója

Egy év kihagyást követően ismét találkoztak a Duna Televízió Baráti Köreinek képviselői és a Duna Televízióért Alapítvány alapítói az intézmény budapesti székházában, ahol közös feladataikról határoztak, illetve betekintést kaphattak a Duna TV kulisszatitkaiba.

Az 1992-ben indult Duna Televízió a világ magyarságának televíziója. Hitvallása szerint híd az anyaország és a határon túli nemzettestek között. Az UNESCO által alapított - a világ legjobb kulturális televízióinak járó - Camera-díjjal is kitüntetett műholdas televíziócsatorna népszerűsítése érdekében 1994 nyarán létrejött Duna Televízió Baráti Körök Társasága, napjainkban már tizenkilenc országban, száznál is több pártoló baráti kört számlál, közöttük megtalálható több kárpátaljai is.

A baráti körök képviselői december 9-én találkoztak Budapesten, a Duna Televízió székházában, ahol az 1995-ben létrejött Duna Televízióért Alapítvány elnöke, dr. Pozsgay Imre köszöntötte a világ legkülönbözőbb részéről összesereglett pártoló tagokat. Majd beszédében utalt a két évvel ezelőtti gyászos eredményű népszavazásra, amellyel - mint mondta - "magunk járultunk hozzá, hogy Trianont befejezzék." Az elnök kijelentette: a jelenlegi Magyarországon úgy kell tekinteni a Duna Televízióra, mint nemzeti támaszpontra.

Cselényi László, a Duna Televízió elnöke az elmúlt év eredményeiről és gondjairól beszélt. "Egyik magyar politikai párt sem szereti ezt a középen álló televíziót, nem hajlandók a támogatásokról döntő politikusok a Duna Televízióra úgy tekinteni, mint közös nemzeti értékre, kapocsra, mint egy új szövetségre - hangsúlyozta az elnök. - Ezért tizennégy éve folyamatosan mostohagyerekei vagyunk a magyar kormányoknak." A Duna TV nézettsége kapcsán elmondta az elnök, hogy az az utóbbi időszakban 26 %-kal nőtt Magyarországon, és már megrendeltek egy hét országra szóló felmérést a csatorna határon túli nézettségéről.

Pörös Géza, a Duna Televízió alelnöke a tervezett új műsorokról beszélt, hangsúlyozta, hogy továbbra is "...nemzeti ablak kíván maradni a csatorna a világ magyarsága számára."

Imre József, a Beregszászi Művelődési Dolgozók Baráti Körének vezetője javasolta a fórum résztvevőinek: közös nyilatkozatban szólítsák fel a döntéshozókat arra, hogy legyen arányosabb a magyar közszolgálati televíziók költségvetési támogatása. Pungor Ernő korábbi miniszter arra kérte a Duna Televízió vezetőit, hogy a lehetőségekhez mérten igyekezzenek még nagyobb mértékben népszerűsíteni a hazai és külföldi tudományos és technológiai haladást és a tudományos fejlesztéseket. A Kanadában élő Bogyay Elemér a torontói és clevelandi magyarok kérését tolmácsolta, akik azt szeretnék, hogy a Duna TV éjszakai műsorsávjában - ott akkor nappal van - az amerikai kontinensen élő magyar fiatalok magyarságtudatát megtartani segítő műsorokat is sugározzon. A nagyberegi Bálint András azt kérte, hogy többet foglalkozzanak a kárpátaljai és vajdasági magyarokat hátrányosan érintő schengeni határ kiterjesztése miatt kialakuló utazási nehézségekkel. Az egykori Szabad Európa Rádióból ismert Kovács Zoltán a határon túli tudósítóhálózat fontos szerepét hangsúlyozta.

A fórum résztvevői megismerhettek néhányat a modern televíziós munka kulisszatitkai közül is, megtekinthettek egy hagyományos és egy korszerű háromdimenziós stúdiót, ismerkedhettek az ott dolgozók munkájával. A fórumon részt vett lapunk két munkatársa, Tótin Viktória és Badó Zsolt is.

-dózsa-