Melegünk lesz ebben az évszázadban
Klímaváltozás
Sosem volt még ilyen meleg telünk. A sajtóban ennek kapcsán egyre több szó esik a klímaváltozásról és annak várható hatásairól. Arról, hogy mi a helyzet Kárpátalján jelenleg, s mi várható, Molnár Józsefet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola docensét, a téma szakértőjét kérdeztük.
- Lépten-nyomon azt halljuk, az idei rendkívül enyhe tél immár egyértelműen a klímaváltozás rovására írható. Valóban így van?
- Nincs közvetlen összefüggés a globális felmelegedés és a jelenlegi időjárás között. Igen enyhe az idei tél, de ez nem példa nélküli eset. Csak az utóbbi másfél évtizedben volt már olyan telünk, amikor mindössze három havas nap volt.
- Normális jelenségnek tekinthető, hogy sorra dőlnek meg a melegrekordok?
- A melegrekordok csupán az utóbbi 100-150 év mérésein alapulnak, s már csak statisztikailag is igen valószínű, hogy ezek a csúcsok időnként megdőlnek. Tisztázzuk: a mostani tél nem azért olyan meleg, amilyen, mert változik a Föld klímája, hanem azért, mert a nyugati, délnyugati légáramlások szinte folyamatosan meleg légtömegeket sodornak felénk az Atlanti-óceán felől. Amennyiben az elkövetkező napokban megfordulnak a légáramlatok, és sarki eredetű légtömegek érkeznek hozzánk, akkor ugyanolyan hideg lesz a továbbiakban, mint más "normális" teleken.
- De vajon meddig tart majd a tél, ha ilyen későn köszönt be a hideg?
- Röviden fogalmazva: nem tudhatjuk. Elképzelhető, hogy már márciusban beköszönt majd az igazi tavasz, de az is, hogy tartják magukat a hidegek. Hangsúlyoznám, fontos szétválasztani ezeket a kérdéseket. Tény, hogy éghajlatváltozás, globális felmelegedés figyelhető meg, az utóbbi 20-30 évben körülbelül fél fokot melegedett a Föld. Az ember azonban nem érzékel egy félfoknyi változást. Ami mostanság feltűnik, az a szokatlan meleghullám, ami azonban nem fél, hanem helyenként 5-10 fokos eltérést jelent a megszokottól. A Föld más részein ezenközben, például az amerikai Colorado államban rendkívüli hideghullámok tombolnak, az átlagosnál mostohább időjárást okozva. Összefoglalva, a klímaváltozásnak kétségtelenül máris vannak jól érzékelhető következményei, ám a mi klimatikus viszonyaink között egyelőre nem tapasztalhatók a folyamat kézzelfogható jelei.
- Az sem lehet a klímaváltozás következménye, hogy valamiképpen egymásba csúsznak az évszakok, s gyakorlatilag eltűnőben van a mifelénk megszokott enyhe tavasz és ősz?
- Nem feltétlenül. Nem mindig helytállóak az afféle népi mondások sem, mint például, hogy a farkas nem ette meg a telet. Nincs olyan törvényszerűség, amely szerint minden évszaknak megszabott ideig kellene tartania, tehát ha például késik a tél, akkor későbben is ér véget.
- Mit hoz a jövő?
- A szakemberek erre vonatkozólag úgynevezett éghajlati forgatókönyveket készítenek. Nagyjából biztosnak látszik, hogy tovább nő az üvegházhatást kiváltó gázok, például a széndioxid, a metán aránya a légkörben, ami további felmelegedéshez vezet. Tudni kell, hogy a felmelegedés nem egyenletesen zajlik az egész Földön, s következményeit tekintve is vannak különbségek. A hőmérsékletváltozás tekintetben Kárpátalján eddig nagyjából az átlag valósult meg a mérések alapján. Erre az évszázadra további 2-6 foknyi felmelegedést jósolnak a Föld egészét tekintve. Valószínűsíthető, hogy ez a hőmérsékletnövekedés erőteljesebb lesz a mérsékelt égövi szárazföldeken. Ugyancsak valószínű, hogy a felmelegedés hatására globálisan növekszik majd a csapadék mennyisége. Létezik egy olyan elképzelés, mely szerint az éghajlati övek határai a felmelegedés mértékében mindinkább kitolódnak. A várható hatások tekintetében az egyik meghatározó, ám a legnehezebben megjósolható tényező, hogy a változások következtében hogyan módosulnak a légáramlások.
- Mi várható Kárpátalján?
- Felmerül például a lehetőség, hogy a hőmérsékletnövekedés következtében fokozatosan felhúzódik hozzánk a mediterrán éghajlat, ami nemcsak abban különbözik a jelenlegi időjárásunktól, hogy melegebb, hanem abban is, hogy szárazabb, elsősorban nyáron. Ezek a változások óhatatlanul kihatással lennének a növény- és állatvilágra is. A bortermelők bizonyára örülnek majd annak, ha biztosabban beérik a szőlő, magasabb lesz a must cukorfoka. Hasonlóan kedvezhet a felmelegedés a nagydobronyi paprikának és a baracknak is. Számolnunk kell azonban negatív következményekkel is, mindenekelőtt a vízigényes növényfajták termesztése tekintetében. Megjelenhetnek olyan kártevők, amelyek eddig a mi hidegebb klímánk miatt nem terjedtek el errefelé. Számolnunk kell azzal, hogy általában véve is átalakul a helyi flóra és fauna. Felhúzódnak hozzánk a melegkedvelő növények és állatok, esetleg teljesen kiszorítva a jelenlegi fajtákat. A döntő momentum megítélésem szerint az lehet, hogy a melegedéssel párhuzamosan hogyan alakul a csapadék mennyisége, hiszen a Kárpátokban viszonylag sok a nedvességkedvelő növény. Például a 80-as, 90-es években egy ideiglenes, kisebb szárazodási folyamatnak lehettünk a tanúi, amelyet akkoriban azonnal összefüggésbe hoztak a tölgyerdők pusztulásával.
hk
