Beregszászi iskolatörténet

Római katolikus oktatás a középkortól 1945-ig

2007. május 4., 10:00 , 329. szám
A régi iskolaépület

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, mikor is alapíthattak Beregszászban római katolikus egyházi iskolát, de elképzelhető, hogy erre már 900 évvel ezelőtt sor került. Mészáros István, a magyar iskolákkal foglalkozó egyik legtekintélyesebb szakember állítása szerint nem csak a püspöki székhelyeken, hanem a nagyobb plébániákon - így Beregszászban is - kellett lennie oktatásnak.

Szükség volt ugyanis művelt emberekre a papi segédszolgálatokhoz: énekelni, ministrálni stb. A történelmi Magyarországon a legtöbb ilyen iskolának sajnos nincsen nyoma, mivel a tatárjárás és a török hódítás ezeket a régebbi iskolákat elpusztította.

A beregszászi templom és plébánia nagyon régi múltra tekint vissza. A városban folyó katolikus oktatásról Bohán Béla beregszászi plébánost kérdeztük, aki alaposan tanulmányozta ezt a kérdést.

Beregszász, mint királyi város nagyon hosszú ideig Esztergomhoz tartozott. Szent László testvére is az alapítók közt volt. Az akkori források szerint szerzetesrendek is működtek itt: domonkos rendi apácák, domonkosok, pálosok. A tényleges bizonyítékok az iskola létezéséről még váratnak magukra, ehhez régészeti feltárásra lenne szükség.

A beregszászi plébánia újraalakulása után, az 1700-as évek elejétől már minden bizonnyal volt oktatás is. Ennek nyomát csak az ún. Canonica visitatiók (a püspöki látogatások) jegyzőkönyveiből tudnánk meg, Beregszászban azonban ilyen iratok csak az 1800-as évekből maradtak fenn, s azok egyébként is csak egy-egy településre vonatkoztak. Összesítés a katolikus egyházban az ún. sematizmusokban található. Ez az egyházmegye papjainak, életének összefoglaló gyűjteménye számokban, nevekben. Beregszászban 1851-ből van egy ilyen irat, amely tartalmazza az egyházmegye központjában lévő iskolafelügyelők nevét. Az 1868-as sematizmusban Beregszászban két osztály szerepel két tanítóval - Bodnár Kálmánnal és Szájbel Ferenccel. Iskolaköteles gyerek összesen 154 volt, közölük 120 járt ténylegesen iskolába, két osztályterembe. A következő, 1874-es összesítés már három osztályról tesz említést, a már előbb említett két tanító, valamint két káplán felügyelete alatt. 117 fiú és 113 lány iskolaköteles, ezek közül 71 fiú és 63 lány jár iskolába. Bár már 1868-ban megjelent az Eötvös-féle oktatási rendelkezés, az eltelt rövid idő alatt itt még nem tudtak állami iskolát indítani, csak egyházi intézmény volt. A lányiskolát 1880-90 között lerombolták, hiába tiltakozott ellene az egyház, és kötelezték a tanulókat, hogy az állami lányiskolába járjanak. Ezzel egyidejűleg az espereskerület 22 egyházi iskoláját 10-re csökkentették.

(Folytatás a köv. számban)

Fischer Zsolt