Széna, szalma...

Mibe kerül?

2007. augusztus 10., 10:00 , 343. szám

Ahol a háztáji gazdaságokban szarvasmarha található, ott a gazdának bizony bele kell nyúlnia a zsebébe ahhoz, hogy kiteleltesse a jószágot. Lapunk annak nézett utána, vajon mennyibe is kerül a szénaszezon a kárpátaljai gazdáknak.

A munkák és a kiadások már tavasszal elkezdődnek, ekkor szükséges elvégezni a leendő kaszáló műtrágyázását: általában erre a célra ammónia-nitrátot használnak, aminek zsákja 52-58 hrivnyába kerül. Ez a művelet nem fajtafüggő, tehát nemcsak a tipikus zöldtakarmánynak való kultúrnövényeknél (lóhere, lucerna, pázsitfűfélék) kell elvégezni, hanem a réteken található "átlagos" fűfajtáknál is. Ezzel a módszerrel lényegében azt lehet elérni, hogy az első kaszálás idején a lehető legnagyobb mennyiséget lehet az adott területről betakarítani.

A különböző kaszálók "letarolásának" ideje változó, főleg a növényzettől függ. A lucernával, lóherével bevetett területek első kaszálási ideje - az időjárástól függően - május közepére, végére datálható, általában pünkösd után. Ezek a kaszálók azért jobbak egy egyszerű rétnél, mert az év folyamán többször lehet szénát betakarítani róluk, a lóherét kétszer lehet lekaszálni, a lucernás terület egy évben négyszer-ötször "nevel fel" kasza alá valót. E kultúrnövények nagy fehérjetartalommal rendelkeznek, ezért szénának a legideálisabbak. A hátrányuk abban rejlik, hogy a lóherét két-három, a lucernát hat-hét szezon után újra kell telepíteni, mert különböző káros hatások (időjárás, kártevők, más növények erőszakossága) miatt "kivesznek" a területről. A vetőmag ára pedig borsos: kilója 40-50 hrivnya. Az átlagos növényzettel rendelkező kaszálókat évente egyszer lehet levágni, illetve abban az esetben, ha esős az augusztus, a gazdák lekaszálhatják a frissen nőtt hajtásokat (ezt nevezik sarjúvágásnak). Minden esetben a növényzet bimbózása, virágzása határozza meg a kaszálás időpontját: ha túl sokat vár a gazda, a szénának való elvirít, veszít a tápértékéből, s rostosabb, karotindúsabb lesz, amit nehezebben tud megemészteni a szarvasmarha.

A kaszálás folyamata kétféleképpen történhet: kézzel vagy géppel. Ha kézzel végzik ezt a munkát, az jóval nehezebb, megterhelőbb, de a széna mennyisége nagyobb, s olcsóbb megoldás. A gépi kaszálás ezzel szemben könnyebb, ha bírja a pénztárcánk: attól függően, hogy milyen a gépkasza típusa (rotoros vagy dobos), 2-3 hrivnyába kerül egy ár lekaszáltatása. Minden típusnak megvan az előnye és hátránya, lényegében ez attól függ, hogy milyen tarlót hagy maga után, s hogy rendre vág-e. A széna száradása után jöhet a gereblyézés, amit szintén megoldható kézi és gépi munkával. A géppel végzett szénaszedés 1-2 hrivnyába kerül áranként. A termés mennyisége változó, időjárásfüggő: akkor lehet elégedett egy gazda, ha hektáronként 50-55 mázsa szénát sikerül betakarítania. Ezt többféleképpen raktározhatja el. A legnépszerűbb módszer még mindig a csűr vagy a kazalrakás (amely esetben mindig arra kell ügyelni, hogy ne ázzon be és ne szívja fel alulról a nedvességet a széna, mert megrothadhat), de egyre többen választják a préselést. Ez praktikus megoldás, könnyebb vele bánni és elraktározni, kevesebb helyet igényel. Természetesen a préseléséért is fizetni kell, kockánként (amely 25-30 kilogramm szénát tartalmaz) 1,10-1,50 hrivnyát. A hazaszállítás költségei is a gazdát terhelik, ha nem rendelkezik saját szállítóeszközzel, a jármű típusától (szekér, traktor, teherautó), nagyságától és a terület távolságától függően ez lehet 25-40 (szekér), illetve 50-70 (gépjármű) hrivnya.

A bekészletezett száraz szálastakarmány mennyisége mindig attól függ, hogy hány állatot kell átteleltetni. Általában hat hónapra kell tervezni, s egy tehén számára erre az időszakra 25 mázsányit szükséges készletezni. Ha rosszabb az időjárás, s kevesebb a széna, ki lehet pótolni szalmával, kukoricaszárral. A legjobb kiegészítő a zab és az árpaszalma, de mivel ennek kevesebb a tápértéke, mellette ki kell pótolni ezt valamilyen kalória-kiegészítő táplálékkal.

-snicer-