Kutatni kisebbségben is lehet

Vendégünk a Pannon Egyetemről

Dr. Lengyel Zsoltot, a veszprémi Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kara Alkalmazott Nyelvészet Tanszékének és a Pannon Nyelvvizsgaközpont vezetőjét üdvözölhettük ezekben a napokban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A látogatás célja kettős volt. A veszprémi egyetem az előzetes tárgyalások nyomán szeretné kialakítani a beregszászi főiskolán a Pannon Nyelvvizsgaközpont akkreditált vizsgahelyét. Folytatódik a két oktatási intézmény közös kutatási projektje is, mely arra keresi a választ, hogyan épül fel agyunkban az úgynevezett agyi szótár. Végül a tanár úr nem mulaszthatta el az alkalmat, hogy találkozzék a beregszászi főiskola diákjaival.

- Mit jelent az ön számára a határon túli magyar vidékeken előadni, kutatni?

- Fontosak a számomra ezek az utak, mindig nagyon szívesen mondok igent, ha lehetőség nyílik pedagógusképzésre, vagy akár csak néhány vendégóra megtartására is. Régóta járom a határon túli vidékeket, Kárpátalján sem először járok. Jól érzékeltetheti az időtávlatokat, ha megemlítem, hogy a legelső ember, akivel itt tudományról, magyarságról szót váltottam, még Fodó Sándor volt.

- Hogyan, mi célból alakult ki az együttműködés a két felsőoktatási intézmény között az idegennyelv-oktatás terén?

- Köztudott, hogy a nyelvvizsgaközpontok léte presztízst kölcsönöz az adott oktatási intézménynek. A Pannon Nyelvvizsgaközpont olyan tevékenységet folytat, melynek eredményeként a magyar állam által elismert nyelvvizsga-bizonyítványt lehet szerezni. Tehát amennyiben az itteni hallgatók például angolból, németből - de elvileg akár hindiből, perzsából vagy norvégból is - vizsgát tesznek, akkor Magyarországon érvényesíthető nyelvvizsga-bizonyítványt kapnak. A nyelvvizsga-bizonyítványok jelenleg nélkülözhetetlen feltételei Magyarországon a diploma megszerzésének, a munkavállalók nyelvpótlékot kapnak utána, felsőoktatási intézménybe való felvételizéskor pedig többletpont jár érte. Tudomásunk szerint jelenleg nincs olyan magyar vizsgaközpont, amely a jelenlegi magyar államhatárokat túllépte volna. Úgy gondoltuk, az is egyik útja-módja lehet az együttműködésnek, a magyar-magyar integrációnak, hogyha a határon túl is szervezünk nyelvvizsgaközpontokat. A helyszín kiválasztása Beregszász esetében szándékos volt. Talán csak egy szubjektív benyomás, de úgy éreztük, vannak olyan határon túli vidékek, amelyek a figyelem középpontjában állnak, miközben Kárpátalja egy kicsit elfelejtett területnek tűnik.

- Mit vár a veszprémi egyetem és a beregszászi főiskola kutatási együttműködésétől?

- Nagy fantáziát látok abban, hogy egy asszociációs technika segítségével sikerül adatokat gyűjteni arra vonatkozóan, hogyan szerveződik a magyar nyelv szókincse egynyelvű közegben, mondjuk Magyarországon, Veszprém térségében, s miként zajlik ez a folyamat az olyan többnyelvű közegekben, amelyekre itt, Kárpátalján találhatunk példát. Érdekes elméleti következtetések levonására nyílhat így lehetőség. A kutatás gyakorlati haszna többek között a tankönyvírásban, az anyanyelvi nevelési pedagógiában is megnyilvánulhat.

- Látogatását kihasználja arra is, hogy találkozzék a beregszászi főiskola diákjaival. Mit tud mondani nyelvészként az itteni diákoknak, akik kisebbségi helyzetben tanulnak, s dolgoznak majdan.

- Mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy fel a fejjel. Elvileg mindenki kisebbség valahol, valamilyen szempontból. Éppen ezért legelőször a részükről gyakran tapasztalható szégyenlősködéstől szabadulnék meg. Vidéki fiúként magam is küszködhettem volna Budapesten kisebbségi érzésekkel. De el kell ezt felejteni. Mindenki próbálja meg maximálisan kihasználni a tehetségét. Össze kell fognunk azok ellen, akik valamilyen földrajzi vagy rajtuk kívül álló gazdasági okokból úgy gondolják, hogy nekik valamiféle privilégiumuk van. Ez a feudalizmusban volt így, ami azért már nagyon régen elmúlt. A kapitalizmusban elvileg mindenkinek a maga tehetsége alapján kell érvényesülnie. Valamennyien magyar, ukrán, európai állampolgárok akarunk lenni, s ezért kell mindent megtennünk bátran és becsületesen.

- Hogyan látja az itteni diákok szakmai fejlődésének lehetőségét? Például Beregszászból indulva be tudják-e futni azt a pályát, amire elviekben tehetségük predesztinálná őket?

-A realitásoknál maradva természetesen nyilvánvaló, hogy Magyarország és Ukrajna között vannak gazdasági, anyagi természetű különbségek, s nem biztos, hogy ezek mindig segítik kibontakozni a tehetségeket. Ugyanakkor emlékeztetnék, hogy például a Csernicskó István, a beregszászi főiskola tanára által folytatott igen komoly kutatások a magyar szociolingvisztikai ágazat szerves részét képezik. Jó példa lehet ez arra, hogy itt sem lehetetlen a tudományos munka.

hk