Veszélyben a sóbánya

Aknaszlatinán járt a rendkívüli helyzetek minisztere

Sürgős intézkedéseket követelnek az aknaszlatinai sóbányában tapasztalható karsztosodási folyamatok - közölte Volodimir Sandra, a rendkívüli helyzetek minisztériumának (MNSZ) tárcavezetője azok után, hogy múlt csütörtökön szakemberek egy csoportjával felkereste a bányát, majd részt vett az ökológiai biztonsággal és a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó bizottság kihelyezett técsői ülésén. Nem kizárt, hogy a bányát még idén bezárják.

"Úgy véljük, hogy jelenleg a helyzet ellenőrzés alatt áll, de sürgősen ki kell dolgozni minden szükséges intézkedést a föld alatti folyamatokkal kapcsolatosan" - hangsúlyozta a sajtónak nyilatkozó miniszter. Sandra szerint "az objektum konzervációjának úgy kell megtörténnie, hogy megszűnjenek a karsztjelenségek, hogy ne folytatódjék a romlás". Ezzel kapcsolatban a tárcavezető meggyőződésének adott hangot, hogy az aknaszlatinai sóbánya további sorsával kapcsolatos végső döntés meghozatalához a tudósoknak meg kell találniuk a választ arra, honnan származik a bányába betörő víz, s milyen folyamatok zajlanak ott ezzel összefüggésben. Mint mondta, "szükség van a válaszra, milyen módon kell megtörténnie a konzervációnak: lehet ez nedves, lehet száraz konzerváció is, lehet ez költségigényesebb, vagy kevesebb kiadással járó módszer is". "Ezért ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy ez (a konzerváció) abszolút biztonságos legyen a nagyközség lakói számára, amelyben 8000 ember lakik" - hangsúlyozta a miniszter.

A témát folytatva Sandra tájékoztatta a sajtót arról, hogy az MNSZ feladatául tűzi az ukrán tudósoknak, "júniusig vonják le az ebből a kérdésből adódó következtetéseket, többek között készüljenek el a konzerváció tervei... Addig a bánya dolgozni fog." A miniszter biztosított: "mindent megteszünk, hogy balesetveszélyes helyzet, rendkívüli helyzet ne legyen Aknaszlatinán".

Sajtóhírek szerint a bánya konzervációja mellett foglalt állást a tanácskozáson Olekszandr Sevcsenko, a bányatulajdonos Agrárpolitikai minisztérium helyettes vezetője is. Szerinte öt éven keresztül munkaképes állapotban kellene fenntartani a vágatokat és a berendezéseket, a bányában működő gyógyászati intézményeket pedig át kellene adni az egészségügyi minisztériumnak.

Ami a bánya további sorsát illeti, Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg három lehetőséget mérlegelnek az illetékesek. A bánya konzervációja, azaz bezárása mellett nem kizárt egyelőre az sem, hogy állami támogatással mégiscsak megtörténik a régóta esedékes rekonstrukció, s folytatódhat a termelés. Végül elképzelhető, hogy privatizálják a bányát.

Kérdésünkre, hogy mit jelentene a nagyközség számára a bánya végleges bezárása, az alpolgármester kifejtette, hogy mindenképpen nagy gond szakadna a település nyakába, hiszen több százan maradnának munka nélkül. Igaz, hogy az egykor mintegy másfélezer dolgozót foglalkoztató bányavállalatnál ma már mindössze 350 bányászt alkalmaznak, ám további mintegy négyszáz dolgozója van a tárnákban működő megyei és országos allergológiai kórházaknak is.

A településen értelemszerűen abban reménykednek, hogy az illetékesek mégiscsak a bánya állami támogatással történő felújítása, és a kitermelés folytatása mellett döntenek, mert ez akár ezer bányász számára jelentene újra kereseti lehetőséget a munkanélküliséggel küzdő Aknaszlatinán. Tisztában vannak persze azzal is, hogy ennek jelen helyzet szerint viszonylag csekély a valószínűsége; mint ahogyan annak is, hogy magánkézbe kerüljön a jelentős befektetéseket igénylő bánya.

Az MNSZ sajtószolgálatának adatai szerint az aknaszlatinai sóbánya hidrológiai helyzete az 1998-2001-es árvizekkel összefüggésben kezdett romlani, ami jelentős mennyiségű felszíni és földalatti víz beáramlásával, bányajáratok elárasztásával stb. járt. A bányában azóta sem tapasztalhatók a folyamatok jobbra fordulásának jelei, tovább tart a karsztosodás. Így például a földfelszín beomlásának területe a Fekete mocsár dűlő környékén 2007. január 1-jétől napjainkig majdnem tízszeresére nőtt. A növekedés jelei tapasztalhatók a többi omlás helyén keletkezett kráterek esetében is. A legutóbbi omlás idén február 1-jén történt, minek következtében 30 méter átmérőjű, 23 méter mély kráter keletkezett, s megrongálódott a bánya ipari vágánya.

Az MNSZ sajtószolgálatának információi szerint a földfelszín kontrollálhatatlan omlásainak következtében az Aknaszlatinán kialakult helyzet nemcsak a sóbánya létét fenyegeti, de a bánya mellett elterülő települést is veszélyezteti.

hk