Az előrelépéshez kell hajó, legénység és cél

KMKSZ-gyűlések

2008. április 4., 10:00 , 377. szám

A Beregszászi Középszintű Szervezet küldöttgyűlésén ismét Bakancsos László lett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke. A szervezet tisztújító közgyűlésére múlt vasárnap került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépületének nagytermében.

A küldöttek egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a pénteken tragikus hirtelenséggel elhunyt Lőrincz Lajosról, a KMKSZ Ellenőrző Bizottságának elnökéről, a beregszászi járási középszintű szervezet irodavezetőjéről.

A közgyűlés ezek után meghallgatta Bakancsos László elnök beszámolóját, aki örömmel jelenthette be, hogy a szervezet anyagi helyzete ellenére tavaly is sikerült megtartani minden hagyományos rendezvényt. Az alapszervezetekben lezajlott tisztújító közgyűlések kapcsán a szónok négy új alapszervezeti elnököt köszönthetett a teremben Horváth Árpád (Bótrágy), Szimcsera Szilvia (Mezőkaszony), Lőrincz Ágota (Gát) és Demeter István (Rafajnaújfalu) személyében.

Az elmúlt három év eseményeiről szólva Bakancsos László kiemelte a KMKSZ–Ukrajnai Magyar Párt megalakításának nehéz folyamatát, majd a 2006-os önkormányzati és parlamenti választásokat elemezte, rámutatva, hogy azokon a szövetség jobb eredményt is elérhetett volna. Ennek ellenére, hangsúlyozta az elnök, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezete alakíthatta a legnagyobb képviselői frakciót a Beregszászi Járási Tanácsban, a szövetség kitört az "örök ellenzékiségből", jelöltjei vezető tisztségeket töltenek be a járás önkormányzati és közigazgatási hivatalaiban.

A tavalyi előrehozott parlamenti választások kapcsán Bakancsos László sajnálattal állapította meg, hogy a helyi magyarság, s ezen belül a KMKSZ tagsága is a korábbiaknál alacsonyabb számban járult az urnákhoz, egy részük pedig ukrajnai pártokra szavazott. A szónok ezzel összefüggésben a kapcsolattartás javításának fontosságát hangsúlyozta.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében egy hajóhoz hasonlította a kárpátaljai magyarságot, mely hajón a KMKSZ tagsága a legénység. Mint mondta, e legénység feladata úgy irányítani a hajót, hogy az elkerülje az afféle zátonyokat, mint amilyen legutóbb az új érettségi vizsgarendszer bevezetése volt, amikor a helyi magyar fiatalokat kis híján megfosztották az anyanyelven való érettségizés lehetőségétől, veszélybe sodorva ezzel az egész magyar oktatási rendszert. A KMKSZ elnöke ismételten rámutatott: a "legénységnek" akkor is teljesítenie kell feladatát, ha ez nehézségekkel jár és éppen nem túl népszerű, s ha olyanok is akadnak a fedélzeten, akik felelőtlenül egyenesen a zátonyoknak vezetnék a kárpátaljai magyarság hajóját.

Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is arra hívta fel a küldöttek figyelmét, hogy a KMKSZ feladata a kárpátaljai magyarság érdekképviselete. A szövetség tagságának és a kárpátaljai magyarságnak nem szabad elfelednie az elmúlt évek történéseit, s a mindenkori helyzetet az eredmények, s nem az ígéretek alapján kell megítélnie – mutatott rá.

Dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese beszédében rámutatott: a KMKSZ legfontosabb feladata az, hogy a kedvezőtlen feltételek ellenére megmaradjon egységes politikai erőnek, ahol mindenki igyekszik a saját helyén megtenni azt, ami a kötelessége. Ha voltak is viták, a KMKSZ tagsága büszkén tekinthet vissza az eltelt 19 esztendőre, mert vezetői mindenkor becsületesen voltak megválasztva, s mindig következetesen és bátran álltak ki a kárpátaljai magyarság érdekei mellett – hangsúlyozta a szónok. "Terveink mindig is voltak, vannak és lesznek. Ezeket megpróbáljuk mindenkor megvalósítani. Ha változnak majd a körülmények, s újra kedvező irányból kezdenek fújni a szelek, akkor előre tudunk majd lépni. De az előrelépés első és legfontosabb feltétele az, hogy legyen hajó, legyen vitorla és legyen cél, hogy hová akarunk eljutni" – utalt a szónok Kovács Miklós hasonlatára. Hozzátette: jelenleg az a feladat, hogy megőrizzék a KMKSZ-t mint azt a hajót, amely képes fedélzetére venni az egész kárpátaljai magyarságot, és kedvező szél esetén eljuttatni oda, ahol biztonságban révbe érhet.

A beszédeket követő vitában szóba került a kapcsolattartási támogatás folyósításának kérdése, a hozzászólók felvetették az érettségi tesztek magyarra történő fordításának pillanatnyi helyzetét, a muzsalyi aranybánya további sorsának és a válságba jutott járási szemétszállítás problémáját is. A küldöttek felkérték Csizmár Bélát, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-es elnökét, hogy járjon közben a magyar nyelvű helységnévtáblák visszaállításának ügyében.

Az ellenőrző és az etikai bizottságok beszámolóit követően sor került a tisztújításra. A küldöttek újabb három évre egyhangúlag Bakancsos Lászlót választották a középszintű szervezet elnökévé. Az újdonsült elnök javaslatára a közgyűlés az eddigi négy helyett öt alelnököt választott meg Bálint András (ügyvezető alelnök), Sin József (általános alelnök), Csizmár Béla (önkormányzatokért, mezőgazdaságért és határon átívelő kapcsolatokért felelős alelnök), Horkay Sámuel és Bartha Ferenc személyében. A tizenegy fős elnökség tagjai lettek még Berki Károly, Gerzánics Ilona, Balogh Zoltán, Juhász Katalin és Szimcsera Szilvia. A továbbiakban a küldöttek megválasztották a megyei választmány tagjait (dr. Orosz Ildikó, Vári Fábián László, Szántó Edit, Vass Ottó, Mester András, Ködöböcz Ferenc, Balla Attila, Orosz Géza, Czapp József és Molnár László, valamint a középszintű szervezet elnökségének tagjai), az etikai bizottságot (Kertész Árpád (elnök), Buzási István, Kádár Szilvia) és az ellenőrző bizottságot (Cséke Ilona (elnök), Papp Ilona, Nagy Anikó).

A Nagyszőlősi Középszintű Szervezete a Perényi Zsigmond Középiskolában tartotta tisztújító közgyűlését. Milován Jolán, a középszintű szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét és Barta Józsefet, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettesét, majd megtartotta beszámolóját. Az elmúlt év legfontosabb politikai eseményeként a soron kívüli parlamenti választást említette, melynek tükrében sikerült képet kapni a középszintű szervezetben és az alapszervezetekben zajló munkáról. Elismerően szólt a Nagyszőlősi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának munkájáról az ugocsai magyarságot érintő legfontosabb kérdésekben: sikerült elfogadtatni a járás új címerét, mely teljesen megegyezik Ugocsa történelmi címerével, s az új érettségi vizsgarendszer és az oktatás kérdései kapcsán is igyekeznek hatékony lépéseket tenni. A járási tanácshoz benyújtott legutóbbi beadványukban kategorikusan ellenzik, hogy a magyar iskolákban Ukrajna történelmét ukrán nyelven oktassák. Milován Jolán tájékoztatott a kapcsolattartási támogatás, ill. a kishatárforgalom aktuális kérdéseiről, majd szólt a középszintű szervezetben lebonyolításra került rendezvényekről. A múlt évben többek között Salánkon a település polgármesteri hivatala és a KMKSZ helyi alapszervezetének közös szervezésében Salánki Kuruc Hétvége címmel rendezvénysorozatra került sor, Verbőcön a KMKSZ helyi alapszervezete és a polgármesteri hivatal szervezésében emléktáblát avattak Werbőczy István tiszteletére. Az alapszervezetek részt vettek számos falunap megszervezésében is.

Az ugocsai alapszervezetek nemrég lezajlott tisztújító közgyűlésein a tagok három kivételével mindenütt a régi elnököknek szavaztak bizalmat. Milován Jolán bemutatta az új alapszervezeti elnököket – Kalanics Évát (Salánk), Csele Rozáliát (Nagypalád), Pacuha Arankát (Aklihegy) –, és sok sikert kívánt felelősségteljes munkájukhoz.

Kovács Miklós a KMKSZ politikai szerepét megvilágító beszéde után Barta József szólalt fel, aki a járási tanács munkájáról, az ugocsai települések ez évi fejlesztési terveiről informálta a küldötteket: Tiszakeresztúrban a közeljövőben beindulhat az iskola tatarozása, Tiszapéterfalván a képtár fűtését, felújítását igyekeznek majd megoldani, Tiszaújhelyen osztrák–magyar jótékonysági alapítványok és a járási tanács közös támogatásának eredményeként folytatódni fog az óvoda építése, Újakliban pedig az iskola-óvoda építésének befejezését fogják elősegíteni. A tervek szerint Gyulán idén befejezik a település ambulanciájának javítását.

Milován Sándor azt hangsúlyozta, mennyire fontos az alapszervezeti elnök feladata, melynek nem csak a választások alatti munkában kell megnyilvánulnia.

A tisztújítás során a tagság ismét Milován Jolánt választotta a Nagyszőlősi Középszintű Szervezet elnökévé, Gerendely Bélát és Gacs Tibort pedig alelnökévé. Megválasztották a középszintű szervezet választmányát, az ellenőrző bizottságot – Bence Rudolf, Veszprémi Sándor, Pénzes János –, valamint a megyei választmányba delegált 17 tagot (Boldog Ferenc, Gerendely Béla, Daróczi György, Füzesi Klára, Nagy Klára, Király Károly, Kócsi Ernő, Gacs Tibor, Fábián István, Csetneki Katalin, Budaházi Kornélia, Valkócz Tamás, Virág László, Virág Margaréta, Bíró Irma, Bence Rudolf és Barta József). A megyei etikai bizottságba Stéfán Sándort, az ellenőrző bizottságba pedig Veszprémi Sándort javasolták.

hk, fzs