Hagyunk-e valamit utódainkra

Műemlékvédelem

2008. augusztus 8., 10:00 , 395. szám

Kárpátalján ma több mint ezer olyan, állami gondoskodásra szoruló műemléket tartanak nyilván, amely örökségünket képezi.

Ezen a világon semmi sem örök, mindazonáltal valamennyiünk közös feladata minél tovább megőrizni az elődeink által ránk hagyott kulturális örökséget. Annál is inkább, mivel a kulturális, régészeti és művészeti emlékek számát tekintve Kárpátalja vezető helyet foglal el Ukrajnában. Talán ennek tudható be, hogy a megye vezetői az utóbbi időben komolyan nekiláttak a kárpátaljai műemlékek megőrzésének.

- Jelenleg a megyében 478 régészeti, 504 történelmi, 86 monumentális és 204 építészeti emlék áll állami védelem alatt, közöttük 115 szakrális építmény is - mondja Szopkó Tamás, a megyei állami közigazgatási hivatal kulturális főosztályának keretében működő, a kulturális örökség megóvásával foglalkozó osztály szakembere. Fából emelt építészeti műemlékeink többsége szerencsére ma is működik. Ugyanakkor a fatemplomok 40 százaléka balesetveszélyes állapotban van.

Sajnos néhány évvel ezelőtt még nem fordítottak kellő figyelmet a kulturális örökség megőrzésére. Pontosabban hivatalosan léteztek a megfelelő programok, de a valóságban nem működtek pénz hiányában. Ezért a műemlékek többsége akkoriban csak az emberi lelkesedésre számíthatott az elmúlással vívott örökös küzdelemben. Ennek következtében jó néhány fatemplomot - a szakrális örökségünk részét - meggondolatlanul bádoggal fedtek át, ami tönkretette eredeti arculatukat (bár megóvta őket a teljes pusztulástól). De mint Mihajlo Szirohman ungvári művészettörténész elismeri, voltak ennél rosszabb esetek is. A rahói járási Gyertyánligeten például az emberek megfontolatlanul szétszedték a régi fatemplomot, megszentelték és elégették...

Több mint két évvel ezelőtt hagyta jóvá a Kárpátaljai Megyei Tanács a Kárpátalja megye kulturális műemlékei megőrzésének és felhasználásának 2006-2015 közötti tervét. A megyei költségvetésből reális összeget utaltak ki erre a munkára: 2006-ban 480 ezer hrivnyát, 2007-ben 620 ezer hrivnyát, erre az esztendőre pedig 800 ezer hrivnyát irányoztak elő. Az állami finanszírozáson kívül az Egyesült Államok nagykövetsége által adományozott 180 ezer hrivnyát is a nemzeti jelentőségű műemléknek számító kolodnei (Tőkésfalu) fatemplom restaurálására fordították.

2004-től a kulturális műemlékek megőrzésének és hasznosításának állami programja értelmében megyénknek évente 17 millió hrivnyát kellett volna kapnia. "Sajnos azonban az állami költségvetésből az utóbbi három évben szinte egyáltalán nem utaltak ki pénzt a kulturális emlékek megőrzésére - állapítja meg Szopkó Tamás -, leszámítva azt a 3 millió 150 ezer hrivnyát, ami az ungvári vár balesetveszélyes északi falának kijavítására érkezett." Ez egy újabb példája annak, állítják sokan, hogy a kárpátaljai műemlékekkel kapcsolatos problémák többsége a helyi hatalomra hárul. Szopkó szavai szerint a megyei hatalom ezzel együtt jelentős erőfeszítéseket tesz a fatemplomok megóvására.

A templomokon kívül számos múzeum működik a megyében, amelyek ugyancsak gondoskodást igényelnek. Tavaly az ilosvai járási Drugetházán (Zaricseve) működő Lemkivszka Szadiba Múzeum restaurálására 70 ezer hrivnyát utaltak ki, további húszezret a técsői járási szentmihálykörtvélyesi (Hruseve) Ezüst Föld Múzeumra fordítottak. Figyelemreméltó, hogy idén 3 millió hrivnyát szánnak az ungi megyeháza épületének restaurációjára az építészeti műemlékek paszportizációjára és restaurálására szolgáló állami program terhére.

Jelentős öszegeket fordítottak a kárpátaljai várakra is. Így például a munkácsi vár tavaly 280 ezer hrivnya támogatásban részesült.

Ezenkívül a megyei állami közigazgatási hivatal javaslatot tett a regionális fejlesztési és építési minisztériumnak tíz nemzeti jelentőségű építészeti műemlék felvételére azon objektumok sorába, amelyek még 2008-ban restaurálásra szorulnak az állami költségvetésterhére.

A kulturális örökség megőrzése terén az állami finanszírozás hiányosságain túl további problémát jelent azoknak a törvényeknek a be nem tartása, melyek pedig védeni volnának hivatottak a műemlékeket. Szopkó Tamás szerint jó példa erre Ungvár, ahol az utóbbi években a helyi önkormányzat gondatlansága miatt több építmény elpusztult. Így tűnt el a föld színéről Erdélyi Béla háza, és szemlátomást pusztul Gyöngyösi István portája (1629), amely egyike a legrégebbieknek a megyeszékhelyen.

De akad példa a szabálytalanságra megyeszerte sok helyen. A Novini Zakarpattya hetilap a témáról közölt cikkében példaként megemlíti, hogy a beregszászi önkormányzat engedélyével a Bethlen Gábor műemlék-kastélya melletti "védett övezetben" épült fel egy vallási közösség imaháza. Szopkó szerint a műemlékvédelmi törvények megsértői nemegyszer maguk az önkormányzatok, amelyek a legtöbbször nem viselik tetteikért a felelősséget.

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy az önkormányzatok helyzete sem irigylésre méltó. A problémák gyakorta az ő esetükben is a krónikus pénztelenségben gyökereznek, akárcsak megyei szinten. Számos település éppen ezért nemcsak hogy a műemlékek fenntartására, restaurálására nem tud költeni, de a helyi jelentőségű műemlékek helyzetét tisztázó településrendezési tervek elkészítésére, a napi szakmai-felügyeleti munka ellátására sem futja. (Kárpátalja/Novini Zakarpattya)