Magyargyűlölet-keltés magyarországi pénzekből

Nagy visszhangot keltett Kárpátalján és az anyaországban is Volodimir Fenicsnek, az Ungvári Nemzeti Egyetem Történelem Kara dékánjának a Zakarpattya.net.ua internetes hírújságban megjelent kilencoldalas írása, amelyben minden jóérzésű és legalább elemi szinten tájékozott ember számára megdöbbentő véleményének adott hangot. A Sólyom László magyar köztársasági elnök kárpátaljai látogatásával egy időben megjelent írásában a szerző bírálja a magyar államot, az ukrán-magyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottságot és az ukrajnai magyar szervezeteket. Szerinte ugyanis "az ukrán diplomácia vereséget szenvedett az ukrán-magyar államközi kapcsolatokban, mivel a két állam kisebbségei számára biztosítandó jogok esetében nem lehet viszonosságról vagy paritásról beszélni, hiszen - így a cikkíró - a magyarosítás következtében (!!!) Magyarországon mindössze hatezer ruszin-ukrán kisebbségi él, míg Ukrajnában a magyarok száma meghaladja a 150 ezret. Vagyis a kétoldalú kapcsolatok aszimmetriája következtében a két ország erőfeszítései tulajdonképpen egy kisebbség - a kárpátaljai magyarság - jogainak a biztosítására irányulnak" - állította egyebek mellett Fenics. A legrészletesebben az oktatás kérdésével foglalkozik, hangsúlyozva: "Az ukrán állam azzal, hogy széles körű jogokat biztosít a kárpátaljai magyar kisebbségnek az anyanyelvű oktatás terén, és az ukránok rovására pozitív diszkriminációban részesíti a magyar iskolák végzőseit az ungvári egyetem egyes karaira való felvételi során, lényegében az ukrajnai magyaroknak nem az ukrán, hanem a magyar társadalomba való integrálódását segíti elő. Ukrajna a magyar történelem tantárgyként való oktatásának engedélyezésével a magyar iskolák diákjaiból nem ukrán, hanem magyar hazafiakat nevel" - fogalmazott a cikkíró, aki egyúttal támadta az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) arra irányuló kezdeményezését, hogy az ungvári egyetemen az európai integrációs és magyar történelem szak mellett további magyar nyelvű részlegek nyíljanak.

De ki is az a Volodimir Fenics? Mint írja, különösen fájó szívvel ír erről a témáról, hisz anyja "magyar nevet visel", s néhai nagyapját úgy hívták, mint az egyik magyar királyt... Arról azonban szerényen hallgat, hogy ő nemcsak az Ungvári Nemzeti Egyetem Történelem Karának dékánja, hanem egyben az említett kar Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszékének vezetője is. Ez a tanszék 2005 októberében jött létre az Ungvári Nemzeti Egyetemen - az UMDSZ kezdeményezésére -, amelynek csak a beindításához 23 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Az azóta eltelt években a Szülőföld Alap ezt a három évfolyamban összesen 64 diákkal és hét oktatóval működő, félig-meddig magyar nyelvű képzést hasonló nagyságrendű összegekkel támogatta a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítványon és más UMDSZ-közeli szervezeteken keresztül, mint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, ahol 1064 diákot 116 tanár oktat anyanyelvén.

Az említett, magyar pénzekből létrehozott és működtetett egyetemi tanszéket kezdetben egy fél évig az UMDSZ által javasolt, kijevi illetőségű Vidnyánszky István professzor vezette, 2006 tavaszán viszont Mikola Vehes rektor úgy döntött, inkább a történelem kar dékánjára - a magyarokról láthatóan nem nagy véleménnyel lévő -, Volodimir Fenicsre bízza ezt a feladatot. Fedák Anita, a "zöld" Kárpáti Igaz Szó munkatársa Fenicsről, "nem hivatalos forrásból" már akkor megtudta: "megszüntetné a magyar tanszéket és egy általános európai integrációs tanszékké szervezné át..." (KISZó, 2006. május 13.) Később Fenics volt az egyike annak a két dékánnak, aki ellenezte az önálló magyar kar beindítását az UNE-n, mindezt annak ellenére, hogy a sajtóhírek szerint a fizetésén túl külön juttatásban is részesült mint a magyar történelem tanszék munkatársa.

Joggal merül fel a kérdés, ha egy fél év után ilyen könnyű volt a "vezetőváltás" a magyar történelem tanszék élén, mi a biztosíték arra, hogy a négy évig előkészített, már eddig több tízmillió forinttal támogatott, többször beharangozott és állítólag most beinduló magyar kar élére néhány hónap után nem ültet mást az ungvári egyetem vezetője - mondjuk magát Fenicset, vagy valamelyik elvbarátját, aki napok alatt átszervezheti bármivé a magyar adófizetők millióiból létrehozott, már most is szinte csak nevében magyar részleget. Terjedelmes magyargyalázó, a csúsztatásoktól és manipulációtól sem mentes írása után a magyar érdekek iránti elkötelezettsége felől szemernyi kétségünk sem maradhatott...

Ami pedig a kétoldalú kapcsolatok állítólagos aszimmetriáját és az elmagyarosított magyarországi ukrán kisebbséget illeti: Magyarországon a 2000-es népszámlálás alapján 5070 ukrán nemzetiségű ember él, akik közül 4800 beszéli az anyanyelvét. A zempléni ruszin falvak őshonos lakói nem ukránnak, hanem ruszinnak tekintik magukat, nekik 1994-től önálló országos kisebbségi önkormányzatuk és intézményrendszerük van, saját lapjuk jelenik meg Ruszin Világ címmel. A magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat csak 1999. február 6-án alakult meg, elnöke, Hartyányi Jaroszláva szerint az ukránok mindannyian a XX. század folyamán vándoroltak be a jelenlegi Magyarországra, legnagyobb részük 1960 és 1980 között, illetve 1990 után. Maga Hartyányi Jaroszláva is csak 1979-ben érkezett Magyarországra feleségként. (Forrás: Barátság, 10. évfolyam) Annak ellenére, hogy a magyarországi ukrán kisebbséget valóban nem lehet olyan mércével mérni, mint a több mint 1100 éve őshonos, még mindig 150 ezres kárpátaljai magyarságot, ukrán szerkesztőség működik a Magyar Rádióban és ukrán szerkesztők dolgoznak a Magyar Televízióban, magyar állami támogatással jelenik meg lapjuk, a Hromada. 1991-től működik Budapesten a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület. Tizenkét magyarországi városban választottak helyi ukrán kisebbségi önkormányzatot. Tízmilliós nagyságrendű állami költségvetési támogatásban részesül az Országos Ukrán Önkormányzat, amely ukranisztikai tudományos intézetet tart fenn. Tizenöt éve van vasárnapi ukrán iskola Budapesten, ukrán óvoda nyílik a Veszprém megyei Várpalotán, ukrán nyelv és irodalom tanszék nyílt a szegedi és budapesti egyetemen, valamint a Nyíregyházi Főiskolán, szobrokat és emléktáblákat avathatnak kiemelten fontos magyar történelmi helyszíneken, van egy Doszou nevű focicsapatuk, és évente szerveznek a Balaton-parti Zánkán ingyenes ukrán nyelvi tábort a Magyarországon élő ukrán gyerekek számára, mindezt a magyar állami költségvetésből biztosított támogatásnak köszönhetően.

Kárpátalja lakosságának viszont az 1941-es népszámláláskor még 29%-a magyar volt, míg ma már kevesebb mint 10%-a. És annak ellenére, hogy a magyarok máig kompakt tömbben élnek, még abba sem szólhatnak bele a dékán úr szerint, hogy hogyan oktassák az adójukból fenntartott magyar iskoláikban, a saját gyerekeiknek az államnyelvet. Azt meg senki sem meri felvetni, miért nem támogatja az ukrán állam - a magyarhoz hasonlóan - kisebbségi polgárai társadalmi szervezeteit? Miért nincsenek a szabad és demokratikus Ukrajnában kisebbségi önkormányzatok? S miért szeretnék most lerombolni nemzeti identitásunk egyik alappillérét, a magyar iskolarendszert?

Badó Zsolt