Szubvenció: Kinek jár, és hogyan igényelhető?

A lakosság szociális védelme céljából az egyre dráguló kommunális szolgáltatások (villanyáram, fűtés, víz- és gázdíj) miatt a kisjövedelmű családoknak lehetőségük nyílik a kommunális szolgáltatások igénybevételéből adódó kiadásaik megtérítésére készpénzforgalom nélküli formában.

A szubvencióra való jogosultságot a szolgáltatásoknak a fogyasztási normákon belüli értéke, illetve az egy háztartásban élők összesített havi átlagjövedelme alapján állapítják meg. A szubvenció mértékét az előző időszakban mért tényleges fogyasztás alapján határozzák meg, melynek mértéke azonban nem haladhatja meg a megállapított fogyasztási normákat. Ehhez az igénybe vehető laktér összterületét és a kommunális szolgáltatások igénybevételének normáit a tulajdonosra vagy bérlőre és minden, a háztartásban bejelentett személyre számított 21 négyzetméterből, s további, valamennyi bejegyzett személyre számított 10,5 négyzetméterből kiindulva számítják ki. Az egyszobás lakások esetében a lakás teljes területét beszámítják, függetlenül annak nagyságától.

Amennyiben megítélik a szubvenciót a lakás területének és a szolgáltatások fogyasztási normatíváinak figyelembevételével, az adott háztartásban bejelentetteknek havi átlagos összjövedelmük 20 százalékát kell kötelezően kifizetniük a szolgáltatásokért.

Amennyiben az adott lakásban csupán nyugdíjasok és egyéb, nem munkaképes polgárok laknak, illetve vannak bejelentve, vagy amennyiben a bejelentettek között fiatalkorú gyerekek illetve I. és II. kategóriás rokkantak is vannak, és az összjövedelmük egy személyre számítva nem haladja meg a havi létminimum 50 százalékát, a kommunális szolgáltatásokért való kötelező törlesztés mértéke a megállapított lakóterület-normatíva és a kommunális szolgáltatások fogyasztási normáinak betartásával megállapított szubvenció esetén az átlagos havi összjövedelmük 15 százalékát teszi ki.

A szubvenció megítéléséről szóló értesítésben feltüntetik a család által a normák keretein belüli fogyasztás esetén kötelezően fizetendő önrész mértékét, amelyet azok havonta kötelesek befizetni. Amennyiben a ténylegesen igénybe vett szolgáltatás mértéke nem éri el a kötelezően fizetendő rész összegét, a szubvencióban részesülők a ténylegesen fogyasztott mennyiség után fizetnek.

Amennyiben a háztartás takarékosan fogyasztotta a gázt, a vizet és a villamos áramot abban az időszakban, amíg szubvencióban részesült, úgy a szubvenciónak a következő időszakra való megállapításakor kötelező személyes hozzájárulásuk mértékét 2 százalékkal csökkentik minden 10 százaléknyi szolgáltatás-megtakarítás után. Így például 10 százaléknyi megtakarított szolgáltatás esetén a polgárok által kötelezően fizetendő önrész mértéke az összjövedelem 15 százalékáról 13 százalékára csökken, 20 százalékos megtakarítás esetén pedig 11 százalékra. Azaz az energiahordozók megtakarításával a szubvencióban részesülő háztartások havi összjövedelmük 10 százalékára, a nyugdíjasok és munkaképtelen személyekből álló családok pedig 5 százalékára csökkenthetik a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásaikat.

A szubvenciót készpénzforgalom nélküli formában folyósítják, azaz a megítélt támogatást közvetlenül a jogosultaknak a szolgáltatást nyújtó intézményeknél lévő számlájára utalják át, s ennek mértéke a tényleges fogyasztástól függ.

Amennyiben a szubvenció folyósításának időtartama során a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások mértéke nem éri el a megítélt összeget és a szubvencióban részesülők által kötelezően fizetendő önrész mértékét a fogyasztási normák keretein belül, a fel nem használt átutalt összegeket a szolgáltatást nyújtó intézmények visszatérítik a szubvenciós osztályok számláira. Amennyiben a szubvenció folyósításának ideje alatt a szóban forgó szolgáltatások értéke meghaladja a megítélt szubvenció és a támogatott által kötelezően fizetendő önrész mértékét, a szubvenciós osztályok átutalják a szolgáltatást nyújtó intézményeknél vezetett lakossági számlákra a hiányzó összeget, amennyiben a fogyasztás mértéke nem haladta meg a megállapított fogyasztási normákat. A szubvenció átutalása a szolgáltatóhoz a megítélt támogatás időtartamán belül az árak és a tarifák változása esetén a támogatott ez irányú külön intézkedése nélkül történik.

A szubvenció megítélése érdekében az állampolgár, akinek személyazonosságát személyi igazolványa vagy más dokumentum hitelesíti, igazolást nyújt be minden személy jövedelméről, aki az adott háztartásban van bejelentve, továbbá a rendelkezésre álló lakterület nagyságáról és az igénybe vett szolgáltatásokról, illetve a fogyasztásukról és az ezzel kapcsolatos kiadásokról. Az igénylő ezenkívül a szubvenciós osztályon kitölt egy kérvényt, valamint egy nyilatkozatot az adott lakóterületen bejelentett személyek jövedelmeiről és anyagi helyzetéről.

A lakhatási szubvenciók megítélésének egyszerűsített rendje értelmében a polgárok nem nyújtanak be igazoló okmányokat a jövedelmeikről és anyagi helyzetükről kiállított nyilatkozathoz. A döntést a szubvenció megítéléséről (vagy meg nem ítéléséről) a kérvény, a nyilatkozat, a jövedelemigazolások, valamint a kommunális szolgáltatásokkal összefüggő kiadásokat feltüntető igazolások alapján hozzák meg. A lakhatást támogató szubvenció megítélésének rendjében bekövetkezett egyszerűsítés nem változtat az állampolgároknak a szubvenció odaítéléséről döntő hivataloknak szolgáltatott információk hitelességéért viselt felelősségén. (Kárpátalja/Novini Zakarpattya)