Tanulmányozták a magyar oktatás helyzetét
A KMKF társelnökei Kárpátalján
Március 25-26-án Kárpátalján járt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Oktatási és Kulturális Albizottságának két társelnöke, Botka Lajosné MSZP-s és Gulyás Dénes fideszes országgyűlési képviselő, akik Orosz Ildikó, a KMPSZ elnökének kíséretében Aknaszlatinától Ungvárig számos tanintézménybe látogatva ismerkedtek a kárpátaljai magyar oktatás problémáival. A két képviselőt az útjuk során szerzett tapasztalataikról kérdeztük.
Gulyás Dénes: Ahogyan a nevéből is adódik, a mi albizottságunk a határon túli magyar oktatással és kultúrával foglalkozik. Kárpátalján a magyar nyelvű oktatás helyzetével ismerkedünk, mert ez lesz az áprilisi KMKF-ülés témája.
Botka Lajosné: A KMKF célja az, hogy nemzetpolitikai kérdésekben olyan döntések szülessenek Magyarországon, amelyek a valódi problémákra koncentrálnak. A Kárpátaljáról érkező hírek aggasztottak bennünket, elsősorban az ukrán kormánynak és parlamentek a magyar nyelvű oktatást érintő negatív törekvései. Esélyegyenlőtlenséget jelent az itt élő magyar fiatalok számára az a rendelet, ami az emelt szintű ukrán érettségit és egyben felvételi vizsgát előírja minden szak és képzés esetében. Ezt mi nehezményezzük, hiszen a mi magyar gyerekeinktől ugyanazt az anyanyelvi szintű ukrán nyelvismeretet elvárni, mint ukrán társaiktól, nem korrekt. Nagy problémának látjuk a magyar tankönyvellátás terén tapasztalható gondokat is.
- Hol jártak, és kikkel találkoztak?
Botka Lajosné: A Técsői Református Líceumba és az Aknaszlatinai Középiskolába látogattunk el először. Igazán megható volt az az akarat, már-már önfeláldozó feladatvállalás, amit ott az igazgatóktól és a pedagógusoktól láttunk.
Gulyás Dénes: Megdöbbentő volt a számomra, hogy az aknaszlatinai iskolában nem tudnak fűteni, nem kapják meg azt a tüzelőanyag-mennyiséget - szénről, fáról van szó -, amire szükségük lenne. Ez ma Magyarországon elképzelhetetlen.
B. L.: Jártunk a beregszászi Bethlen-gimnáziumban is. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy a kárpátaljai magyar oktatási rendszerben van olyan intézmény is, amely kifejezetten a tehetséggondozással foglalkozik. A Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában a nagy létszámú tantestülettel is találkoztunk, ahol nagyon konkrétan, világosan megfogalmazták a szakmai problémákat.
A beregszászi főiskolán látszik, hogy komolyan végiggondolt stratégia szerint vették birtokba az épületet. Nagyon meghatott az a dolog, hogy a magyarországi támogatóknak úgy köszönte meg a főiskola a támogatást, hogy a települések nevét viseli egy-egy terem.
G. D.: Számomra teljesen érthetetlen, hogy ma nem fogadják el Ukrajnában az egész Európában elfogadott, a magyarországi egyetemeken kiadott bolognai diplomákat. Pontosabban olyan honosítási procedúrának teszik ki a magyarországi diplomával rendelkezőket, ami szinte teljesíthetetlen.
A továbbiakban Botka Lajosné és Gulyás Dénes felkereste a Nagydobronyi Református Líceumot, ahol Katona Béla igazgató és a tantestület tagjai tájékoztatták a magyarországi vendégeket a munkájukat megnehezítő ügyekről. Többek között elhangzott, hogy szeptembertől az ukrán állam egyáltalán nem fogja támogatni az egyházak és alapítványok által fenntartott iskolákat. Botka Lajosné kijelentette: ez a rendelkezés emberi alapjogokat sért, mivel az állam gondoskodása azokat a gyerekeket is megilleti, akik nem állami iskolában tanulnak.
Felkeresték a vendégek a Nagydobronyi Középiskolát is, ahol a tantestülettel folytattak tárgyalásokat, végül az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karát látogatták meg. A két társelnök hangsúlyozta: a látogatásnak köszönhetően sokkal világosabban látják a kárpátaljai magyar oktatás problémáit, mint utazásukat megelőzően. Látogatásuk eredményeként konkrét feladatokat és megoldási javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket továbbítanak majd a kormány felé.
Badó Zsolt