Jobb a tudásnál a rokkantság?

Felvételi furcsaságok

Az ukrajnai felsőoktatási intézményekbe ismét nem a tudás, hanem az állam által meghatározott kedvezmények alapján történt a felvétel: nem a kitűnő tanulók nyerhettek elsőként felvételt az egyetemekre és főiskolákra, hanem az álbányászgyerekek és az álrokkantak, akik dollárért vásárolták a származásukat vagy a nem létező bajaikat hitelesítő orvosi igazolásokat.

Az idei felsőoktatási felvételi kampány egyik leghangosabb botránya annak a vinnicai lánynak az esete kapcsán robbant ki, aki a humán szakokra való felvételizéshez szükséges történelem, valamint ukrán nyelv és irodalom emelt szintű érettségin 194, illetve 200 pontot kapott az alkalmanként elérhető 200-ból, mégsem nyert felvételt a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem (KNE) Nyelvészeti Intézetébe az ingyenes tanulást lehetővé tevő helyek valamelyikére, miután minden költségvetés által finanszírozott helyet a felvételi versenyben kedvezményezettek foglaltak el. A vinnicai iskolás lány esete sajnos távolról sem egyedi: Például a már említett KNE közgazdasági karán és Újságírói Intézetében kedvezményezettek száma 1,5-2-szerese volt a költségvetés által finanszírozott tanulói helyek számának. Az ugyancsak kijevi Bogomolec Nemzeti Orvostudományi Egyetemre idén majdnem háromszor annyi kedvezményezett felvételizett, mint 2008-ban. Így a kedvezményezettek igen szerény teszteredményeik ellenére is elfoglalhatták az ingyenes helyeket, gyakorlatilag kiszorítva onnan a kitűnő tanulókat.

A fenti problémákon túl az új felvételi rendszer, mely eredetileg a megvesztegetési lehetőségek kizárására lett bevezetve, valójában a korábbiaknál nagyobb korrupciót eredményezett, véli egy kijevi oktatási szakpolitikus. A jómódú szülők tömegesen láttak neki az olyan igazolások megvásárlásának, amelyekkel csemetéiket az ország bármelyik felsőoktatási intézményébe felvehetik.

A szakpolitikus azt állítja, hogy míg adatai szerint a felvételiért korábban 5-10 ezer dollárt fizettek, idén az igazolásokért 20, esetenként 40 ezer dollárt is kifizetnek. "Valójában tehát a korrupció az egyetemekről az egészségügyi és egyéb intézményekbe helyeződött át (amelyek kedvezményekre jogosító okmányokat adnak ki), de nem tűnt sehová."

Az idei felvételi kampány azokról a hosszú sorokról is emlékezetes marad, amelyek a felvételi bizottságok előtt kígyóztak. Némelyik diák egyidejűleg 60-80 karra is be tudta nyújtani a jelentkezését. Csakhogy a létszám növelésével mesterségesen felfokozott felvételi verseny éppen hogy lehetetlenné tette a diákok számára a valódi megmérettetést, annak reális megítélését, hogy van-e esélyük a felvételre az adott felsőoktatási intézménybe. Eközben a felvételi bizottságok munkatársai az állandó túlterhelés és káosz légkörében voltak kénytelenek dolgozni, papírhegyek alatt fuldokolva.

A felvételi kampány ismét felvetette a kérdést: vajon a jelenlegi emelt szintű érettségi rendszer valóban a legmegfelelőbb-e Ukrajna számára? Szerhij Kvit, a Kijevo-Mogiljanszka Akadémia elnöke szerint a rendszer távolról sem tökéletes. Mint rámutat, a középiskolás diákok ma mindössze 2-3 tárgyra összpontosítanak, ami csökkenti a középiskolai végzettség minőségét és rangját.

Több felsőoktatási intézmény vezetője és szakpolitikusok egész sora az idei tapasztalatok birtokában még inkább azt szeretné, ha a független tesztelés mellett a főiskolák és egyetemek saját tesztjei-vizsgái is segítenének megszűrni a jelentkezőket. Indoklásul felhozzák, hogy például a KNE jogi karán, amely az ország egyik legnagyobb presztízsű kara a jelentkezők körében, az idén felvett 89 diákból negyvennek, akiket kedvezményezettekként vettek fel, minimálisak a teszteredményei. Az oktatási minisztérium ellenállása miatt azonban jelenleg semmi esélye annak, hogy a felsőoktatási intézmények visszanyerjék felvételiztetési jogukat.

Egyes hírek szerint az oktatási minisztériumban nem tartják kizártnak, hogy jövőre felsőoktatási intézményenként 10-20 százalékban maximálják a kedvezményezettek arányát a költségvetés által finanszírozott helyekre kötelezően besorolandók között. Az elégedetlenkedő intézményvezetők azt is szeretnék elérni, hogy a diákok jövőre legfeljebb 4-5 felsőoktatási intézménybe jelentkezhessenek egyidejűleg, minisztériumi hivatalnokok szerint azonban a jelentkezések számának korlátozása újabb alkalmat teremtene a korrupcióra, ezért aligha mennek majd bele az illetékesek.

Nemigen kaphatók a hatóságok a kedvezményezettek körének szűkítésére sem. Szakértők úgy látják, jelen helyzetben a parlamenti képviselőket aligha lehet rávenni egy ilyen népszerűtlen lépésre. Eközben a nyugati országokban a felsőoktatásba való felvételizésnél teljesen ismeretlen fogalom a kedvezmény, ott csakis a tudás számít. (Kárpátalja/korrespondent.net)