Alapozzuk számokra a gazdaságot!

Nyakunkon a tél, amikor a gazdálkodó embernek jut ideje a számvetésre, megtervezheti jövő évi tevékenységét. Mit termesszünk és hogyan? Milyen befektetés mellett milyen nyereségre számíthatunk? Fontos kérdések ezek, melyeken nemegyszer az egész család boldogulása múlik. Lapunk állandó szakértőjét, Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját most arra kértük, számoljon ő is, adjon támpontokat olvasóinknak ahhoz, hogy megtervezhessék jövő évi gazdálkodásukat.

- Mivel kezdjük a tervezést?

- Akinek földje van, s mezőgazdasággal kíván foglalkozni, jól teszi, ha még mielőtt bármibe is belevágna, tollat s papírt vesz elő, és alapos számításokat végez. Azontúl ugyanis, hogy szeretjük a paraszti létet, a földművelést, nem feledkezhetünk meg a gazdasági realitásokról.

Kiindulópontnak vegyük az igen elterjedt búzatermesztést. Az árak régiónként különbözhetnek, de tapasztalataim szerint inkább magasabbak, semmint alacsonyabbak annál, amit számításaimban figyelembe vettem. Mindenekelőtt szükségünk lesz vetőmagra, ami az idei őszi árakat figyelembe véve, csávázott, első osztályú vetőanyag esetén hektáronként 410 hrivnya. Szükség volna még hektáronként legalább három mázsa műtrágyára is. Ebből legalább egy mázsa legyen vegyes műtrágya, például nitroamofoszka, továbbá két mázsa ammóniumnitrát. A kettő együttes ára mintegy 900 hrivnyára tehető. Következik a szántás és a szántáselmunkálás, aminek a költsége hektáronként mintegy 1000 hrivnya. A szántás után vetnünk kell, hektáronként kb. 200 hrivnyáért. A vegyszeres gyomirtás ugyancsak kb. 200 hrivnyánkba kerül hektáronként. Végül be kell takarítanunk a termést, ami további 600 hrivnya kiadást jelent. Egy hektárnyi búza megtermelése tehát legalább 3300 hrivnyába kerül. Némileg csökkenthetők ugyan a kiadásaink, amennyiben rendelkezünk saját mezőgazdasági gépekkel, ne feledjük azonban, hogy ebben az esetben is kalkulálnunk kell az üzemanyaggal és a gépek amortizációjának költségeivel, vagyis jobban járunk, ha a munkálatok aktuális piaci árait is figyelembe vesszük a számításainkban. (Kalkulációnkban azzal sem számoltunk, hogy a gazdálkodó esetleg bérli a megművelt földet, ami pedig igen gyakran előfordul. Ekkor a földbérleti díjat is figyelembe kell venni kiadásként, ami általában 3-4 mázsa terményt jelent hektáronként.)

Ezután tegyük fel, hogy az egyhektárnyi búzánk 40 mázsát termett, mint a kárpátaljai gazdaságok igen jelentős részében ebben az évben. A búza értéke idén ősszel kilogrammonként alig 80 kopijka volt, azaz a bevételünk 3200 hrivnya lett, tehát gyakorlatilag veszteséget termeltünk. Feltehetjük persze, hogy az átlagosnál jobb talajon gazdálkodunk, jobb munkát végeztünk, valamivel több műtrágyát használtunk fel, a gombaölő szert sem sajnáltuk, s az időjárás is kedvezett. Ebben az esetben a termés akár az 50 mázsát is elérhette, azaz a bevételünk 4000 hrivnyára nő. Mindebből az következik, hogy ha tisztán tőkebefektetésként kezeljük vállalkozásunkat, akkor ötvenmázsás termésnél is viszonylag szerény a nyereségünk. Összességében megállapíthatjuk, hogy legfeljebb a búza felvásárlási árának növekedésében reménykedhetünk, ellenkező esetben nem éri meg búzát termeszteni Kárpátalja legtöbb vidékén. Arról nem is szólva, hogy még az 50 mázsát meghaladó termésátlag mellett is hatalmas, legalább 50-100 hektáros földterületre van szükség ahhoz, hogy a gazdálkodó eltartsa a családját.

- Milyen egyéb lehetőségei vannak még a gazdálkodónak?

- Összehasonlításképpen vegyük egy hektárnyi nyári betakarítású burgonya szántóföldi termesztésének költségeit. Mivel igényes növényről van szó, a kétszáz mázsa körüli krumplitermés eléréséhez szükségünk lesz 8-10 mázsa vegyes műtrágyára, aminek a kétharmada nitroamofoszka, a többi pedig ammóniumnitrát. A megfelelő tartalmú készítmények ugyan különböző árban kaphatók, a végösszeg azonban mindenképpen 4000 hrivnya körül alakul majd. Az elmúlt évek tapasztalata alapján szükség lesz legalább háromszori gombaölő szeres kezelésre, s nem feledkezhetünk meg a rovarölő szeres kezelésről és a vegyszeres gyomirtásról sem, ami együttesen mintegy 3000 hrivnya kiadást jelent. A szántás és a tárcsázás 1000 hrivnyába kerül hektáronként, a burgonya vetése és a bakhátak töltögetése további 800 hrivnya kiadással jár. Mindenképpen tanácsos valamilyen elitvetőanyagot használni, amelynek kilogrammja hat hrivnyába kerül, de ha saját vetőanyagunkat használjuk, akkor sem olcsóbb kilogrammonként 2 hrivnyánál tavasszal, hiszen figyelembe kell vennünk, hogy ezt a burgonyamennyiséget akár el is adhattuk volna. Miután 3 tonna vetőburgonyára lesz szükségünk, legalább 6000 hrivnya további kiadásra kell felkészülnünk. Végül számolnunk kell azzal, hogy idén egy hektárnyi burgonya betakarítása, azaz kivájása, felszedése és zsákolása 1500 hrivnyába került. Összesen tehát egy hektár burgonya termesztési költségei 16300 hrivnyára rúgnak. Idén 1,10 és 1,50 hrivnya közötti áron sikerült értékesíteni a burgonyámat, így a már említett 200 mázsás termés értékesítése esetén 22000-30000 ezer, középarányost véve alapul mintegy 26 ezer hrivnya bevétellel kalkulálhatunk. A tiszta haszon tehát egy hektár termőterületen mintegy 10 ezer hrivnya. Mint látható, nagyobb befektetéssel ugyan, de nagyobb nyereséget sikerült elérnünk, mint a búza esetében, ami nem mellékes körülmény, ha figyelembe vesszük, hogy a kárpátaljai gazdák jellemzően csupán néhány hektáros területen gazdálkodnak.

pszv