Janukovics Kucsma nyomdokain

Az inga visszalendül

A narancsosok demokráciát ígértek és káoszt hoztak. A korrupció elszabadulása, folyamatos marakodás egymás közt, kapkodás, erőszakosság keveredése a bénázással jellemezte tevékenységüket. Ezáltal a nép fogékonnyá vált a bármilyen eszközökkel való rendteremtésre. Janukovics pedig kész kielégíteni ezt az igényt, akkor is, ha erre nem kapott törvényes felhatalmazást. Az új kormánykoalíciót alkotmányellenesen alakították meg. Jobb helyeken ilyenkor forradalmak törnek ki. A nép megpróbálja megvédeni a törvényes rendet az azt eláruló állami vezetőktől.

De az ukrán alkotmány nem vált kultikus tisztelet tárgyává: az átlagpolgárokat egyáltalán nem érdeklik az alkotmányosság, törvényesség, jogállamiság kérdései, így Janukovicséknak nem is kell tartania azok reakciójától.

Az alkotmányt megvédhetné az alkotmánybíróság is. Ha Sztrizsákék gyorsan kimondanák azt, amit egyszer már kimondtak arról, hogy alkotmányosan csak frakciókkal lehet koalíciót létrehozni, egy csapásra szabadsághőssé válnának. Érdekes módon azonban arra, hogy az alkotmánybírák operatívan érvényesítsék az alaptörvény normáit, senki sem számít.

A kormányváltás után tehát végigfut majd egy leváltási-kinevezési hullám is. Az elnök saját embereit helyezi majd a gubernátori, főrendőri, ügyészi, bírói stb. posztokra. Néhány hétig az államapparátuson szorongás és megkönnyebbülés uralkodik el. Szorongás, hogy kit rúgnak majd ki, és megkönnyebbülés, hogy újra van erőskezű gazda.

A taktikai érdekeikkel tisztában vannak a donok és azokat határozottan érvényesítik is. A hatalom koncentrációján kívül alapvető megfontolás a választások elkerülése is. A donok joggal vélik úgy, hogy bármely közeljövőben megtartott választásokon rosszabbul fognak szerepelni, mint Janukovics a második fordulóban, és egy ilyen égés aláássa tekintélyüket. Így helyhatósági választásokat az idén már aligha tartanak, az viszont nem valószínű, hogy azokat egészen a parlamenti választások időpontjáig, azaz 2012-ig sikerülne kitolni.

A donok megpróbálják majd megszüntetni a listás választási rendszert és visszatérni a többségihez, vagyis amikor a képviselőket egyéni körzetekben választják. Ukrán viszonyok között az arányos rendszer a párttulajdonos oligarchákat hozza helyzetbe, akik a listákat állítják össze, ezáltal irányítva a frakciókat, a többségi pedig a gubernátorokat, akik az adott járás vagy megye "adminreszurszát" irányítva befolyásolják, kiből lehet képviselő, majd azt is, képviselőként hogyan szavazzon.

Mindez igaz a parlamenti választásra is. Vagy az országos léptékű oligarchák határozzák meg a politikát, vagy a "főgubernátor", azaz az elnök. Az utóbbi volt a Kucsma-modell, amely a 2004-05-ös fordulattal átalakult a mostani feudális anarchiává, és amelyet egy puha diktatúra formájában most Janukovics megpróbál visszaállítani.

A következő időszak fő kérdése: sikerül-e Janukovicsnak a Kucsma "remake". A legfontosabb társadalmi csoport, amelynek a bőrére megy a játszma, maguk az oligarchák. Róluk nem lehet feltételezni, hogy ne értenék, ők az első számú célpont. Nekik kell elérni, hogy a közeli jövőben legyenek még listás választások mindegyik szinten. Egyébként a donok lenyelik őket keresztben, mint az okoskodó nasásokat.

A nacionalisták vagy szebbik nevükön nemzeti demokraták nem lesznek képesek ellenállni. Már csak azért sem, mert előbb végtelenített küzdelem veszi kezdetét, ki legyen az ellenzék vezére. Julja és Jacenyuk már el is kezdte az ukrán nemzeti érzelműeket végtelenül demoralizáló marakodást. Igaz, normális ember nem tud nem kárörvendeni, ahogy ezzel a hisztérikus, erőszakos, ordibáló, gyáva, nagyképű bagázzsal feltörlik a padlót.

A társadalmi-gazdasági helyzet megmarad fő akadálynak Janukovicsék nyomulásának útjában, mint zátony a hadihajóéban. El kell fogadni egy költségvetést, amely kemény megszorító intézkedéseket tartalmaz. Ha rá is veszik a kommunistákat, litvineseket, hogy adják a nevüket mondjuk a kétszeres gázáremeléshez, hová tűnik társadalmi elfogadottságuk utána?

Kucsma uralkodásának végén a gazdaság feljövőben volt, a nép pedig megszokta az adminreszurszos elnyomást. Most gazdasági visszaesés van és a kemény kéztől elszokott tömegek. Kucsma bukásához nagyban hozzájárult a Nyugat, különösen az USA ellenszenve. Janukovicsnak ilyesmire kevésbé kell számítania. A néma ukrán "demokraták" pedig hiába reménykednek benne, hogy a nemzetközi közvélemény felháborodik majd a nyakatekert ukrán alkotmányos rendelkezések semmibe vételén. Bármilyen hatékony kormányzást le fognak nyelni Janukovicsnak, ahogy teszik azt Iraktól Belaruszig.

Abban viszont Janukovicséknak nincs mit reménykedni, hogy ukrajnai nyugdíjakat, fizetéseket, szociális juttatásokat fognak fizetni, illetve alacsony közüzemi díjakat fenntartani a nyugati adófizetők pénzéből.

Sz. K. M.