Erdélyi a műkincsrablók körében is népszerű

Körözött műkincsek

Ukrajnában végre megjelent az a rég várt katalógus, amely leltárba veszi valamennyi, az állami és magángyűjteményekből az utóbbi tíz évben ellopott műkincset, köztük kárpátaljai festők munkáit is.

A rendhagyó kötet címlapján Caravaggio Krisztus elfogása, avagy Júdás csókja című festménye látható, amely nemrég még az odesszai Nyugati és Keleti Művészetek Múzeumában volt látható, ám 2008. július 31-én ellopták. A mintegy 100 millió dollárra értékelt vászon azóta sem került elő, sorsa ismeretlen.

A Júdás csókján kívül a katalógus további több mint ezer műtárgyról tartalmaz információkat és fotókat. Külön fejezetekben szerepelnek a levéltári dokumentumok, a könyvritkaságok és fotók, a muzeális értéket képviselő fegyverek, hangszerek, használati és dísztárgyak, a numizmatikai ritkaságok, templomi kegytárgyak, képzőművészeti alkotások, és más értékes, műkincsnek minősülő tárgyak.

A kiadványnak, amelyet máris eljuttattak a vámhivatalhoz, a belügyminisztériumhoz, a külső felderítési szolgálathoz és a külügyminisztériumhoz, az a célja, hogy segítséget nyújtson az ellopott-elrabolt műkincsek felkutatásához. Kiadója a kulturális értékeknek az országhatáron keresztüli mozgását felügyelő állami szolgálat, amely ezt az összegző munkát a belügyminisztérium adatbázisának alapján, az Ukrajnai Régiségkereskedők Céhének anyagi és szakértői támogatásával végezte el.

A mostani kötet lényegesen vastagabb az előzőnél. Az 1999-ben megjelent kiadványban, amely az azt megelőző 15 évben ellopott tárgyak listáját közölte, mindössze 106 tétel szerepelt. Ráadásul nőtt a nagyértékű lopások aránya: míg korábban elsősorban a magángyűjteményeket és a "nagymamák padlásait" fosztogatták, mára a tolvajok egy szinttel feljebb léptek. Az 1984 és 1999 közötti időszakban 23 állami múzeumot raboltak ki, míg az elmút évtizedben ötvenötöt.

Kárpátalja a műkincsrablóktól legtöbbet szenvedő megyék közé tartozik. A leggyászosabb éveknek e tekintetben 2000, 2002 és 2008 bizonyult, amikor évi 200-300 értéktárgynak veszett nyoma - írta a zakarpattya.net.ua internetes hírportál. Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendszerváltás utáni első évek úgynevezett megélhetési bűnözése után a műkincsrablók hovatovább egyre céltudatosabbak, felkészültebbek és "válogatósabbak" lettek. A kétezres évek eleje óta mind több olyan betörés történt, amelyeknél nyilvánvaló volt, hogy az elkövetők jól informáltak és felkészültek voltak, általában egy bizonyos tárgyért, esetleg egy adott alkotó műveiért törtek be. Minden jel arra mutatott, hogy a rablók bizonyos gyűjtőktől, a műkincsek feketepiacáról érkező megrendeléseket teljesítenek, s e célból egész szervezett bűnbandák jöttek létre az országban. Ellopott műveik száma alapján a legnépszerűbb kárpátaljai alkotóknak az alvilágban a két talán legismertebb festőnk, Erdélyi Béla és Boksay József számít.

A rablások száma ugyanakkor nem folyamatosan növekvő tendenciát mutat az országban, inkább hullámzónak mondható. Így például 2007-ben 51 tárgyat loptak el, 2008-ban 225-öt, 2009-ben pedig csupán nyolcat. Ráadásul a belügyminisztérium adatai szerint az 1999 és 2009 között elkövetett lopási eseteknek majdnem a felét felderítették.

Igor Panamarcsuk, az Ukrajnai Régiségkereskedők Céhe vezetőségének elnöke a Korreszpondent hetilapnak nyilatkozva elismerte, hogy az utóbbi időben nem történt jelentősebb műkincslopás az országban, s reméli, hogy a helyzet nem változik a jövőben sem. Másrészről, ellopni sem igen van már mit tőlünk - teszi hozzá ironikusan a szakember, aki nyilvánvalóan nem hajlamos túlértékelni a lakosság jogkövető magatartását. Mint mondja, a lopások számának mostani csökkenő tendenciája főleg azzal magyarázható, hogy ami könnyen mozdítható volt, amit nem őriztek megfelelően, már rég ellopták. Ukrajna függetlenségének első éveiben "nem is vagon-, hanem szerelvényszámra" hordták külfödre a tárgyakat, kihasználva a jogszabályi hiányosságokat, mondja. Azzal kapcsolatban, hogy vissza lehet-e szerezni az ellopottakat, Panamarcsuk szkeptikus. A szakemberek véleménye az, hogy a nagyértékű műkincsek túlnyomó része igen rövid időn belül külföldre kerül, s az illegális műkincspiacon keresztül titkos magángyűjteményekben kötnek ki, azaz a továbbiakban csak a véletlennek köszönhetően lehet egy-egy tárgynak a nyomára bukkanni.

A katalógus alapján, s az antikvárius céh szakembereinek segítségével összeállították a legdrágább, s a legnagyobb művészi értéket képviselő ellopott műtárgyak listáját. Az első helyen Caravaggio már említett festménye szerepel. A második helyre Ajvazovszij két tengeri tájképe került, melyeket még 2006-ban loptak el egy lembergi lakos magángyűjteményéből, s amelyek értékét mintegy 200 ezer dollárra becsülik. A lista "előkelő" harmadik és negyedik helyén a kárpátaljai festőiskola egyik megteremtőjeként számon tartott Erdélyi Béla egy-egy festménye szerepel, a Kerti tájkép és a Csendélet lángvirággal. A műalkotások értékét egyenként mintegy 70 ezer dollárra becsülik a szakemberek. Kár, hogy a festő, aki világéletében szerény körülmények között élt és alkotott, nem érhette meg műveinek felértékelődését.

Erdélyi egykori otthonába a 2000-es évek elején két ízben is betörtek. Az első, 2002-ben bekövetkezett eset után az ablakokra szerelt vasrácsokkal erősítették meg az épület biztonságát, ám ez sem segített. Ráadásul a második, 2004-es betörés alkalmával az elkövetők áldozata lett a neves festőnek a házban élő 88 éves özvegye. A tettesek kilétére nem derült fény, és a kezükre jutott, több százezer dollárra becsült képeket sem találják.

hk