Alacsony vérnyomás

Több olvasónk is labilis pulzusra, szédülésre, a szívben tapasztalható gyakori szúró fájdalomra panaszkodik. Érdekelné őket, mi lehet a bajuk, s mit tehetnének ellene. Kérdéseikre dr. Orosz Iván, a Nagyszőlősi Járási Kórház kardiológiai osztályának a főorvosa válaszol.

- Minden bizonnyal alacsony a vérnyomásuk (hipotóniásak) - fejti ki beszélgetőtársam. - Erről az állapotról akkor beszélünk, ha a vérnyomás 100/60 vagy alacsonyabb. Kialakulása több okra vezethető vissza. Előidézhetik például a szívritmuszavarok, a krónikus belső vérzések, a szívbillentyűk megbetegedései, a krónikus szívelégtelenség, a vérszegénység, a gyakori stressz, az időjárás változásaira való érzékenység, egyes esetekben a krónikus fertőzések, idősebb korban az aortaszűkület, de attól is kialakulhat, ha valaki hosszú ideig tartózkodik a napon (ilyenkor hiperinszolációról beszélünk), vagy ha nagyon visszeres az illető lába. Tizenhat-huszonöt éves életkorban idegi alapon is leeshet az ember vérnyomása, s ugyanide vezethet a dohányzás, illetve az alkoholfogyasztás is. Ha viszont az orvos a kivizsgálás során nem talál semmilyen egészségi problémát, mely alacsony vérnyomáshoz vezethetne, akkor genetikai alapon kialakuló hipotóniás betegségről beszélünk, mely a nem túl gyakori kórok közé tartozik.

- Melyek az alacsony vérnyomás tünetei?

- A beteg gyakran érez szúró fájdalmat a szívben, labilis a pulzusa, szédül és nem bírja a fizikai terhelést, hamar elfárad.

- Hogyan gyógyíthatjuk a hipotóniát?

- Az alacsony vérnyomást mindenképpen kezeltetni kell, mert a krónikus hipotónia rossz hatással van az agyra és a szívre (szívgyengülést okoz). A terápia előtt alaposan kivizsgáljuk a beteget, megkeressük az okokat, melyek a kór kialakulásához vezettek. Okvetlenül konzultálnunk kell az ideggyógyásszal, a fül-orr-gégésszel és az endokrinológussal, majd következhet a szív alapos kivizsgálása, az ultrahangos vizsgálat, s terhelési próbának vetjük alá a szívet. A kezelés lehet gyógyszeres vagy nem gyógyszeres terápia. Az utóbbihoz tartozik az életmódon való változtatás, a stresszhelyzetek elkerülése, a rendszeres torna, a szanatóriumi üdülés, a fürdőkúra, a gyógymasszázs, az akupunktúra, illetve a fitoterápia, a gyógynövényekből készült teák fogyasztása. A gyógyszeres terápia során pedig az idegrendszert stabilizáló trankvilizátorokat, antidepresszánsokat, nyugtatókat, szíverősítő orvosságokat (riboxint, kokarboxilázt), vitaminokat, tonginált (ez a gyógyszer emeli a vérnyomást), frontérzékenység esetén antifront tablettákat, Béres-cseppet és Béres-pluszt írunk fel a betegeknek. A kezelés hosszadalmas folyamat, s állandó orvosi felügyeletet igényel, de ha a páciens betartja az utasításokat, beszedi a gyógyszereit és változtat az életmódján, akkor teljesen fel lehet gyógyulni belőle.

Lajos Mihály