Amikor az orvosság sem gyógyít

Hamis gyógyszerek

Mint arról lapunk korábban már beszámolt, illegálisan állítják elő az ukrán gyógyszerpiacon forgalmazott készítmények majdnem egyharmadát. Ezeket a készítményeket általában a megszokott csomagolásban hozzák forgalomba, s jobb esetben tökéletesen hatástalanok. De nem mindig... A sajtóban újabb részletek láttak napvilágot a témával kapcsolatban.

Az ukrajnai helyzet nem egyedülálló, s nem is előzmények nélkül való, hiszen az elmúlt években meghatszorozódott a hamis gyógyszerek előállítása a világon. Érzékletes adat, hogy az EU-tagországok vámosai csupán 2010 első két hónapja során 33 millió hamis tablettát foglaltak le. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Nyugat-Európa országaiban még így is 5-8 százalék a hamis gyógyszerek aránya.

Az ukrán hatóságok hivatalos statisztikai adatai ehhez képest meglehetősen optimista képet mutatnak. Az állami gyógyszerminőség-ellenőrzési felügyelőség adatai szerint a gyógyszerek minősége terén Ukrajnában egyenesen jobb a helyzet, mint általában Európában! A hivatal mindössze 1-1,8 százalékra teszi az országban forgalmazott hamisított készítmények arányát. A hatóság azonban elismeri, hogy Ukrajnában növekszik a hamis gyógyszerek mennyisége, mert míg 2009 első negyedévében csak kétmillió hrivnya értékű hamisítványt vontak ki a forgalomból, addig az idei év azonos időszakában már 3,6 millió hrivnyánál tartanak.

Tetyana Bahtyejeva képviselő, az ukrán parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint a hatóságok alulértékelik a forgalomban lévő hamis gyógyszerek arányát, amely szerinte hússzorosa annak, mint amit hivatalosan elismernek, s a valóságban eléri a 20-30 százalékot.

Jellemző a helyzetre egy ismert német gyártmányú homeopátiás készítmény ukrajnai kálváriája, amelyről a Korreszpondent hetilap számol be a témával foglalkozó összeállításában. A készítmény ukrajnai forgalmazója a lapnak elmondta: megdöbbenve tapasztalták néhány évvel ezelőtt, hogy miközben a gazdasági válság miatt jelentősen visszaestek a nagybani kereskedők megrendelései, az üzletek polcain mégis több jelent meg a készítményből, mint korábban. Mint vizsgálódásuk nyomán kiderült, a két évvel ezelőtti esetkor mintegy 17 millió hrivnya értékű ilyen hamis készítmény került a patikák polcaira, ami a termék éves ukrajnai forgalmának mintegy a felét tette ki. Később kiderült, hogy néhány nagykereskedő Oroszországban és Ukrajnában az eredetinél olcsóbb hamisítványt szerezte be és adta tovább a patikáknak. Ezután a készítmény ukrajnai forgalmazója értesítette üzletfeleit a hamisítványok megjelenéséről, egy hónapra felfüggesztette a gyógyszer kiszállítását, s megszakította az együttműködést azokkal a nagybani kereskedőkkel, akik a hamisítványt forgalmazták. A cégnél azt is elmesélték, hogy az országban működő nagybani kereskedőktől azt a tanácsot kapták, intézzék el csendben a hamisítási ügyet, ahogyan a legtöbb gyógyszergyártó vállalat teszi, hogy ne ártsanak saját készítményeik jó hírének, ám ők úgy hiszik, ha minden cég nyíltan, és hozzájuk hasonló elszántsággal lépne fel a hamisítványok ellen, lényegesen kevesebb lenne belőlük a piacon.

Hogy mit hamisítanak? A szakhatóság adatai szerint az országban forgalmazott illegális és hamis gyógyszerek 42 százalékát antibiotikumok, 20 százalékát hormonkészítmények teszik ki. Emellett jelentős mértékben hamisítják a széles körben reklámozott, népszerű gyógyhatású készítményeket is, függetlenül azok alakjától. Ilyen termék például a Festal (drazsé), a Mezim (tabletta) és az Omez (kapszula) - írja a Korreszpondent.

S hogy mit kapunk a valódi gyógyszer helyet, ha hamisítványt vásárolunk? A szakemberek az álgyógyszerek több fajtáját különböztetik meg. Leggyakrabban a hamisítványnak egyáltalán nincs semmiféle hatása. Elméletileg az efféle placebó gyógyszer szedése nem veszélyes. Ugyanakkor, ha súlyos esetben, például szívinfarktuskor a beteg nem kapja meg időben a szükséges készítményt, az az életébe kerülhet.

A hamis készítmények egy másik elterjedt kategóriájánál az eredeti hatóanyagot attól eltérő, kevésbé drága és kevésbé hatékony vegyülettel cserélik fel. Talán ez a legveszélyesebb hamisítványfajta: nincs garancia arra, hogy az olcsó hatóanyag nem válik-e halálossá adott esetben és helyzetben. Ilyenkor ugyanis sem az orvosnak, sem a betegnek nincs módja figyelembe venni a készítmény pontos hatását, illetve várható mellékhatásait.

A harmadik hamisítványkategóriát azok a készítmények alkotják, amelyek ugyan a feltüntetett hatóanyagot tartalmazzák, ám az eredeti készítménynél kisebb vagy nagyobb dózisban. Ez ugyancsak veszélyes készítmény, hiszen sem arra nincs garancia, hogy elérhető általa a kívánt terápiás hatás, sem arra, hogy túladagolás esetén nem kell melléhatásokkal számolnunk.

Végül léteznek még az úgynevezett másolatok, amelyek sem külalakban, sem hatóanyagukat tekintve nem különböznek az eredetitől. Adott esetben ezek is legalább olyan veszélyt jelenthetnek a betegre, mintha nem tartalmaznának hatóanyagot, mivel nem létezik semmilyen garancia a gyógyszer minőségére nézve. A vásárló ilyenkor csupán a hamisító lelkiismeretére hagyatkozhat. (Kárpátalja/Korreszpondent/MTI)