Készülünk az ősziek vetésére

2010. szeptember 4., 10:00 , 503. szám

Az idei gyenge gabonatermés okait valószínűleg sokáig elemezni fogják még a gazdák, mert nem lehet mindent az időjárásra fogni - vallja Tóth Gyula, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadója és vezetője, akit az ősziek termesztésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztünk.

- Hogyan értékeli az idei évet a gabonatermesztés terén?

- Ismételten bebizonyosodott, hogy a jó terméshez ismerni kell, s be is kell tartani a technológiát. Hiba lenne, ha az idei gyenge termést kizárólag az időjárás viszontagságaival magyaráznánk. Ha ugyanis leszámítjuk azokat a termőterületeket, ahol hetekig állt a víz tavasszal és nyár elején, látni kell, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére voltak olyan gazdák, akik a 40, sőt az 50 mázsát is meghaladó termést takarítottak be. Ezért elemezve idei tevékenységét, a gazdának sorra kell vennie a termelési ciklus kulcsmozzanatait: végzett-e tarlóhántást, esetleg vetett-e zöldtrágyának való növényt az adott területen, megfelelően elő lett-e készítve a talaj, időben el lett-e vetve a mag stb. Ha nem szegte kedvét az idei esztendő kudarca - márpedig a gazdák általában olyanok, hogy a sok fogadkozás ellenére minden évben újrakezdik a munkát -, akkor az idei hibákból okulva kell nekivágnia az elkövetkező hetekben az ősziek termesztésének.

- Vegyük sorra a termesztési folyamat legfontosabb állomásait, kezdjük mindjárt a talaj előkészítésével!

- A talajelőkészítés az egyik alapvető fontosságú mozzanata a gabonatermesztésnek, mert jó termést csak a megfelelően előkészített földtől remélhetünk. Az ősziek alá nem muszáj mélyen szántani, de legalább 18-22 cm mélyen meg kell mozgatni a talajt. Amennyiben nagyon gyomos a terület, még van idő elvégezni a tarlóhántást. Ugyanakkor késő már repcét vetni zöldtrágyának, mert nem fog megfelelő tömegű zöldmasszát adni, amit beszánthatnánk a földbe a talajszerkezet javítására.

- Hogyan tápláljuk hát a talajt?

- Ha nem vetettünk zöldtrágyának valót, még fontosabb, hogy gondoskodjunk a talaj megfelelő tápanyag-utánpótlásáról. A földek mára általában rendkívül kimerültek, leromlott a kémiai összetételük, hiszen a kolhozrendszer megszűnése óta a gazdák a legtöbb esetben nitrogénen kívül semmilyen tápanyagot nem juttatnak vissza a talajba. Azt ajánlanám tehát, hogy mindenképpen juttassák ki a földekre ősszel a jó terméshez szükséges alapvető műtrágyákat, azaz a foszfort, a káliumot és az évi nitrogénadag 20 százalékát. Mindez hatóanyagra átszámítva mintegy 60 kilogramm foszfort, ugyanannyi káliumot és körülbelül 20 kg nitrogént jelent. Erre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a növényeink jól keljenek, és megfelelően fejlett állapotban várják a téli hidegeket.

- A gabona megfelelő fejlettségi állapotának eléréséhez mindenképpen be kell tartani az optimális vetési időt. Mit jelent ez Kárpátalja esetében?

- Az optimális vetési idő az árpánál szeptember 25-október 5-10., a búza esetében pedig október 1-20.

- Mire figyeljünk a vetőmag kiválasztásakor?

- A jó termés másik alapfeltétele a megfelelő talajelőkészítés mellett a kiváló minőségű, csávázott vetőmag. A csávázásról semmiképpen sem szabad megfeledkezni. Ha kezeletlen vetőmagot használunk, számolnunk kell azzal, hogy még amennyiben egyébként jó minőségű is a vetnivaló, a talajban gombabetegségekkel fertőződhet meg. Vannak olyan gombabetegségek is, mint amilyen például az üszög, amelyek ellen csak csávázással lehet védekezni.

- Hogyan vessünk?

- A legfontosabb helyesen megválasztani a megfelelő vetésmélységet, ami mindenekelőtt a talaj állapotától és összetételétől függ. Könnyű, laza talajon sekélyebben vetünk, mint a rögös talajban. A rögös földben például mélyebbre kell vetnünk a magot, hogy megfelelő mennyiségű nedvességhez jusson, hiszen a talaj felső rétege ilyenkor könnyebben, gyorsabban kiszárad. A kötöttebb talajba akár 6-7 cm mélyre is vethetjük a magot, míg a könnyű szerkezetű talajban a 4-5 centiméteres vetésmélység is elegendő. Az egyenlő kelés érdekében vigyázni kell arra, hogy a vetés mélysége mindenütt egyenlő legyen. Többek között ezért is ajánlott nem kézzel elszórni a magot és beboronálni, hanem vetőgéppel vetni, s a vetőgépet pontosan úgy állítani be, hogy a szükséges mélységbe juttassa ki a magot.

- Mi a következő lépés?

- Ha a fenti tennivalókat sorra becsülettel elvégeztük, nem marad más hátra, mint várni a tavaszt. Amint kitavaszodik, mindjárt neki kell látni a fejtrágyázásnak, a nitrogénutánpótlás biztosításának. Aki kis területen termel őszieket, s el tudja kézzel szórni a műtrágyát, annak ajánlatos már február végén-március elején elszórni a három ajánlott tavaszi trágyázásból az első adag nitrogénműtrágyát, mindjárt azután, hogy a hó elolvadt, amikor a traktorok még nem tudnak kihajtani a mezőre. Az első fejtrágyázás azért rendkívül fontos, mert közvetlenül ezután indul bokrosodásnak az elvetett búza, árpa vagy tritikálé, már ekkor kialakulnak a kalászkezdemények, azaz ekkor dől el, hogy hány és milyen kalászunk lesz.

- Mikor válik esedékessé a további két fejtrágyázás?

- A következő fejtrágyázás a növény szárba szökésekor válik aktuálissá, vagyis mintegy két héttel az első trágyázás után. Ez a tárgyázás azért fontos, mert a növény szárát ellenállóbbá teszi a betegségekkel szemben, s úgyszintén segít a kalász kialakulásában. A harmadik fejtrágyázás ideje a zászlólevelecske megjelenése után jön el, amikor a kalász kezd kibújni a tokjából. Ekkor sokat segítünk a kalásznak abban, hogy ne legyenek benne aszott szemek, hanem telt, jó minőségű termést kapjunk.

pszv