Az elhízás és következményei

Érdekelne, mi válthatja ki az elhízást, miként károsíthatja a kövérség az egészséget, és mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a túlsúlyosságot - fordult szerkesztőségünkhöz egy aknaszlatinai olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Kovács Mihály, a Viski Orvosi Rendelő belgyógyásza válaszol.

- Akkor beszélünk elhízásról, ha a szervezetben túlságosan felhalmozódik a zsírréteg, ami húsz százalék fölötti súlytöbbletet vált ki - magyarázza a szakember. - Négy fokozatát különböztetjük meg, az első stádiumban 20, a másodikban 30-49, a harmadikban 59-99, a negyedikben pedig több mint 100 százalékkal haladja meg a testsúly a normális mértéket. A legegyszerűbben úgy állapíthatjuk meg az ideális súlyt, ha a fiataloknál száztizet, a középkorúaknál százat, az idősek esetében pedig kilencvenet levonunk a testmagasságból centiméterben, s így megkapjuk az ajánlatos testsúlyt kilogrammban.

- Mi válthatja ki az elhízást?

- A túlsúlyosság kialakulása több okra vezethető vissza. Elhízhatunk, ha a szervezet szükségleteinél több élelmiszert fogyasztunk, miközben keveset mozgunk, s ráadásul örökletes hajlamunk van a kövérség kialakulására. Emellett különböző anyagcsere-betegségek (Icenko-Kusing-szindróma, hipotireózis, hiperinzulinizmus, hipohonadizmus) is túlsúly kialakulásához vezethetnek, cerebrális elhízásról is beszélhetünk, amikor az agyban kialakuló magas nyomás hatására alakul ki ez az állapot, s bizonyos gyógyszerek, antidepresszánsok, hormonális készítmények szedése, illetve az inzulin túladagolása is kövérséget okozhat. Az elhízás kialakulásában nagy jelentősége van a hypotalamo-hypofizar-tireoid, illetve a hypotalamo-hypofizar-mellékvese szisztémának. A szervezetben termelődő hormonok egy része ugyanis égeti a kalóriákat, más részük ellenben lelassítja az anyagcserét, s ha az utóbbiak mennyisége meghaladja a normális szintet, akkor az a túlsúlyosság kialakulásához vezethet. Ezenkívül pszichológiai okai is lehetnek az elhízásnak, ha valakinél a kelleténél bőségesebb étkezés oldja a feszültséget, megelégedettség-érzést vált ki, magabiztosabbá teszi az illetőt, vagy így próbálja kompenzálni a munkahelyi, illetve a magánéleti sikertelenséget.

- Milyen betegségekhez vezethet az elhízás?

- Ez az állapot hajlamossá tesz a gyulladásos bőrbetegségekre, a magas vérnyomásra, a szívinfarktusra, a szélütésre. Vérkeringési zavarok következhetnek be, melyek - egyebek mellett - lábdagadáshoz vezethetnek, érelmeszesedés, szívkoszorúér-szűkület, cukorbetegség, gyomormegnyúlás, gyomorsülylyedés alakulhat ki, károsodhat a máj, s epekő is képződhet. Degeneratív elváltozások következhetnek be a hátgerincben és a porcokban, hullni kezdhet a hajunk, törékennyé válhat a körmünk, megnyúlik a bőrünk, ellazul a hasfal izomzata, illetve sérv jelenhet meg a hasfalon. S kialakulhat a metabolikus szindróma, mely több, egyszerre vagy egymás után jelentkező kór "gyűjtőkosara", a cukorfelhasználási zavar vagy a cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint a vérzsírbetegség egyvelege.

- Mit tehetünk azért, hogy ne legyünk túlsúlyosak, illetve, hogy megszabaduljunk az elhízás következményeitől?

- Ne együk magunkat túl, fogyasszunk alacsony kalóriatartalmú ételeket, folytassunk aktív életmódot, mozogjunk sokat, végezzünk fizikai munkát, vegyünk részt kirándulásokon, s a sportolás, különösen az úszás is megelőzi az elhízást. Amennyiben egy centiméterszalaggal a köldökünk magasságában megmérjük a hasunk kerületét, nem szabad, hogy az a nőknél meghaladja a 88, férfiaknál a 102 cm-t, ér- vagy cukorbetegek esetében a 80, illetve a 94 cm-t. Ha pedig már túlsúlyosak lettünk, igyekezzünk lefogyni, diétázzunk, fizikai aktivitással dolgozzuk le a pluszkilókat, továbbá végezzünk gyógytornát. Kerüljük a stresszhelyzeteket, s amennyiben pszichológiai vagy endokrinológiai okok idézték elő az elhízást, forduljunk szakorvoshoz. Ha kialakult a hipertónia, csökkentsük 130/85-re a vérnyomásunkat. S érjük el, hogy a vércukorszintünk ne haladja meg az 5,6 mmol/liter, a vérzsíradékok, köztük a triglicerid szintje az 1,7 mmol/liter értéket, a koleszterinszint pedig nők esetében ne legyen magasabb 1,1, férfiaknál 0,9 mmol/liternél.

Lajos Mihály