Méhen kívüli terhesség

Az egyik ismerősömnek a közelmúltban méhen kívüli terhessége volt, s elvetélt. Érdekelne, mi okozza ezt az állapotot, s meg lehet-e valahogy előzni - fordult szerkesztőségünkhöz egy nevetlenfalui hölgyolvasónk. Kérdéseire dr. Stul Ilona, a Nagyszőlősi Járási Kórház nőgyógyásza válaszol.

- A petevezetékben megtermékenyült petesejt normális esetben - öt-hat napos korában - a méh üregébe kerülve, a méh nyálkahártyájába ágyazódik be, s ott fejlődik ki a magzat - indítja beszélgetésünket a szakorvos. - Méhen kívüli terhesség esetén viszont nem a méhben, hanem 95 százalékban a két petevezeték valamelyikében, ritkábban a méhszájcsatornában a petefészken vagy a hasüregben kerül sor a beágyazódásra, ott fejlődik ki a magzat, mely maximum nyolc hét elteltével, míg ha a petefészken vagy a hasüregben indul fejlődésnek, akkor, 5-7 hét múltán el is pusztul, mert nem talál magának táplálékot. Nagyon-nagyon ritkán, 50-70 évente egyszer viszont előfordulhat, hogy a hasüregben lévő magzatból kifejlődik a baba, s császármetszéssel világra is lehet azt hozni. Kárpátalján is volt már erre példa. A méhen kívüli terhesség leggyakoribb oka pedig a krónikus petefészek-gyulladás, ami a petevezetékek elszűküléséhez és szöveti elváltozásokhoz vezet. De az okok között szerepelhet a méhüreg anomáliás fejlődése is, melynek folytán a magzat lecsúszik a méhszájcsatornába, illetve a késői első terhesség, éppen ezért ajánlatos, hogy 30. életévünk betöltéséig már átessünk az első teherbeesésen.

- Milyen tünetek jellemzik a méhen kívüli terhességet?

- Ezt az állapotot az első hetekben szinte semmi sem különbözteti meg a normális terhességtől, mely utóbbira a menstruáció elmaradása, a pozitív terhességi teszt, a méhizomzat növekedése, a hányinger, az émelygés, az első hetek során pedig a gyengeség s esetleg a fejfájás utal. A méhen kívüli terhesség esetében viszont - amennyiben az a petevezetékben vagy a méhszájcsatornában jelentkezik - a 6-7. hét után alhasi fájdalmak jelentkezhetnek a petevezeték széthúzódása és megduzzadása miatt. Vérzés is bekövetkezhet a gyakori méhgörcsölés következtében, a petevezetékben fejlődő magzat pedig szétrepeszti a méhcsatornát, ami nagyfokú vérzéssel és fájdalommal jár, s eszméletvesztéshez is vezethet. A diagnosztizálás során kitapinthatjuk a duzzanatot a jobb- vagy a baloldali petevezetékben, az ultrahangvizsgálat pedig kimutatja a magzat jelenlétét a petevezetékben, illetve a méhszájcsatornában. Ha a hasüregben fejlődik tovább a magzat, belső vérzés léphet fel.

Felhívnám a kismamák figyelmét: ha bebizonyosodott, hogy terhesek, de vérzés vagy erős alhasi fájdalom jelentkezik, azonnal forduljanak szakorvoshoz, mert ezek a tünetek méhen kívüli terhességet jelezhetnek. Ha a magzat a petevezetékben kezd kifejlődni, akkor ki kell operálni a károsodott vezetéket, ami, sajnos, ahhoz vezet, hogy a nőnek már csak egyetlen petevezetéke marad, s ötven százalékosra csökken a teherbeesés lehetősége. A legnagyobb veszély pedig akkor lép fel, ha a sok érrel átszőtt méhszájcsatornába kerül a magzat, mely fejlődése során elpattanthatja az ereket, s olyan erős vérzéseket okozhat, melyek a várandós nő életébe is kerülhetnek. Ebben az esetben az egyetlen kezelési lehetőség a műtét, el kell távolítani a méhet.

- Meg lehet-e előzni a méhen kívüli terhességet?

- Sokat tehetünk a megelőzés érdekében, ha egészséges életmódot folytatunk, s idejében kikezeltetjük a petefészek-, a petevezeték-, illetve a méhgyulladást. Emellett pedig ügyeljünk rá, hogy ha meddőség ellen kezeltek bennünket, akkor csak a terápia és az újbóli termékennyé válást bizonyító teljes kivizsgálást követően próbálkozzunk teherbe esni.

Lajos Mihály