Jár-e fizetés a leállás idejére?

"Megrendelés hiányában vállalatunk hosszabb időre leállt, nem termel. Kötelező-e ilyenkor a munkaidőt az üzemben eltölteni, s megkapjuk-e a bérünket az akaratunkon kívül semmittevéssel töltött napok után?"

- A leállás a munkatörvénykönyv (KZOT) 34. paragrafusa 1. része értelmében a munkának az elvégzéséhez nélkülözhetetlen szervezési vagy műszaki feltételek hiánya miatti szünetelése. A KZOT 113. paragrafusa 2. része értelmében a dolgozó leállásáról (kivéve a vállalat szervezeti egységének vagy az egész gyárnak a leállását) köteles figyelmeztetni a tulajdonost, vagy az általa megbízott szervet, vagy a brigádvezetőt, mestert, esetleg más hivatalos személyt. A törvények nem szabályozzák azt a kérdést, hogy a leállás idején a dolgozóknak a saját munkahelyükön vagy a vállalat területén kell-e tartózkodniuk. A Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium š257/06/187-07-es, 2007. október 23-i levele ugyanakkor azt írja, hogy a dolgozók és a vezetőség jogait és kötelezettségeit a belső munkarend szabályai határozzák meg. Ugyanezen szabályzat rögzíti a munkaidő kezdetét és végét, írja elő a vezetőség számára a dolgozók munkavégzésének nyilvántartását és szabályozza a hasonló munkaügyi kérdéseket. Azt a kérdést tehát, hogy a dolgozónak a munkahelyén kell-e tartózkodnia vagy sem a leállás idején, rendszerint a belső munkarendben, esetleg a vállalat kollektív szerződésében szabályozzák.

Ami a bérezést illeti a leállás idejére, hacsak a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, a fizetéseket a vállalatnak a korábbi rend szerint és késedelem nélkül kell folyósítania.

hk