Szelíd vadállatok a porondon
A cirkusz szerelmesei
Ősidők óta a cirkuszsiker egyik feltétele, hogy megjelenjenek a porondon az idomított állatok. A néző azonban csak a tüzes karikán átugró oroszlánt, a táncoló medvét látja. De vajon mi történik a kulisszák mögött? Hogyan lesz a vadállatból a porond sztárja? Erről érdeklődtünk a Szafari vándorcirkusz artistáinál, akik első ízben léptek fel Kárpátalján.
Az állatok számára egyik nap olyan, mint a másik, a próbákat, illetve az előadásokat leszámítva ketreceikben töltik idejüket. Az idomárok szerint ez nem jelent kellemetlenséget számukra, hiszen kölyökkoruk óta itt élnek. Eleinte persze zavarja őket a rács, idegesek, szabadulni szeretnének, de idővel megszokják és elfogadják otthonuknak. Általában néhány hónapos korukban vásárolják őket az állatkertektől, aztán 2-3 évig tart az idomítás, mielőtt a porondra lehet lépni velük.
– Minden állatnak más a jelleme – mondja Petr Csornenkij, az előadások rendezője. – Van, amelyik alkalmatlan az idomításra, ezek az állatok visszakerülnek az állatkertbe. De a tanulékonyak között is akad makrancosabb, és könnyebben kezelhető, tehát mindegyik más bánásmódot igényel. Különösen az első időkben kell odafigyelnie a szelídítőnek. Ha akkor eltalálja a megfelelő hangot, később már viszonylag egyszerű a dolga.
Reggelente próba, napközben két-három előadás, este pihenés. Ez a program csak akkor módosul, ha úton van a társulat. A kevésbé veszélyes állatok ilyenkor fontos szerephez jutnak az előadás reklámozásában is, hiszen ők a nézőcsalogatók. Megszokás ide vagy oda, ilyenkor őket is meglegyinti a szabadság szele.
– Amikor elkezdtünk utazgatni, a tevét is bevontuk a reklámtevékenységbe, de ekkoriban még nem volt hozzászokva az ezzel járó nyüzsgéshez és hangzavarhoz – meséli Tatjana Kukily idomár. –Egyszer csak azt vettük észre, hogy az állat futásnak eredt. Jó ideig loholtunk a nyomában, keresztül a városon, míg sikerült megfogni. A járókelők mindenesetre jól szórakoztak eközben.
A cirkusz állatállománya igencsak fiatal, például az oroszlán másfél, a teve és a medve hároméves, tehát még növésben vannak; bár, mint az idomárok állítják, az állatok testméretét nagyban befolyásolja a ketrec nagysága is.
A költségvetést jelentősen megterheli az állatok etetése. Szimba, az oroszlán például naponta csupán egyszer eszik, de akkor általában 4 kg nyers birka- vagy marhahúst fogyaszt el, ami 64 hrivnyába kerül. Mása, a medve nem válogatós, gyümölcs, fű, főtt hús, rizs és még számos étel szerepel a kedvencei között. Egy átlagmenü például 300 g halból, 3 kg búzadarából készített kásából, egy-két kiló gyümölcsből áll, így összesen mintegy 30 hr értéket fogyaszt el egyszerre. A teve naponta kétszer kap enni, a lovakhoz hasonlóan szénával, zabbal, zöldségekkel táplálkozik, s naponta 15-20 hrivnyába kerül az etetése.
Tatjana szerint az idomár élete sincs nagyobb veszélyben, mint bármelyikünké. Ha megfelelően bánnak az állatokkal, nincs velük különösebb gond, s ők a maguk részéről mindent megtesznek, hogy valamennyi veszélyforrást kiiktassák. Az utazás sincs kedvezőtlen hatással az állatokra, mindössze a tevénél fordul elő, hogy vedleni kezd, ha melegebb helyre érkezik.
– A medve és a teve átlagéletkora mintegy negyven, az oroszláné harminc év állatkerti körülmények között. A cirkusz jobban megviseli őket, így valamivel rövidebb ideig élnek.
De az ember-művészek is az átlagnál hamarabb mennek nyugdíjba. Az akrobaták például átlagosan 15 évet töltenek aktív cirkuszi munkával. És ebben nemcsak az izmok és ízületek elkopása a döntő, a cirkuszigazgató is bármikor felbonthatja a szerződést.
– Nem könnyű hivatás ez, előfordul, hogy mindennap máshol ébredünk – meséli Tatjana. – Az biztos, hogy csak az bírja ezt az életet, aki szerelmese a cirkusznak, a tapsnak, a közönségnek.
O. T.