"Csak az lehet boldog, aki megtalálja az életcélját"

Ballagás - 2011

Az év legjobban várt, legmeghatóbb ünnepei közé tartozik a ballagás, s bár ugyanúgy ismétlődik, mint minden ünnep, mindig van egy generáció, amely számára egyszeri, megismételhetetlen és feledhetetlen élmény.

Több mint egy évtized telt el azóta, hogy a nagyszőlősi járási Salánkon – a határokon átívelő összefogás eredményeként – tető alá került az addig több elavult, romladozó épületben működő községi középiskola szép, új, impozáns otthona, mely az idén 15 magyar és öt ukrán tagozatos ballagót bocsátott ki a nagybetűs életbe.

A tanévzáró ünnepség kezdetén az iskola bejáratánál felsorakozó tizedikes tanulók átadták az útravaló tarisznyát az épületből lassú menetben kivonuló végzősöknek, majd – a himnuszok elhangzása után – Aljohin Richárd iskolaigazgató üdvözölte a megjelenteket.

A magyar tannyelvű 11. osztály képviseletében Barta Julianna köszönte meg a pedagógusoknak, hogy nemcsak a tudás palántáit öntözgették diákjaikban, hanem úgy nevelték őket, hogy szabad, önálló gondolkodású felnőttekké váljanak, míg az amúgy szintén magyar anyanyelvű tanulókból álló ukrán tagozat végzősei nevében Tárkányi Erzsébet vett búcsút iskolájától. Ezt követően átadták az év folyamán megrendezett tanulmányi versenyeken dobogós helyezéseket elért diákok dicsérő okleveleit, majd a ballagók bemutatták ünnepi műsorukat. Miközben nemcsak a szülők között akadtak, akik sűrűn törölgették a szemüket, de a végzős kislányok egynémelyike is úgy elérzékenyült, hogy csaknem elsírta magát az énekszámok, illetve a versek előadása közben. Majd az ünnepség zárásaként az iskolájukat elhagyó diákok – köszönetük jeleként – virágot nyújtottak át szüleiknek és tanáraiknak.

A rendezvény után lapunk tudósítója az ott megjelent Barta Józsefet, a Nagyszőlősi Járási Tanács "KMKSZ"–UMP-s képviselőjét is megszólaltatta, mit érez mint szülő (kisebbik lánya, Julianna most fejezte be a középiskolát), mint volt iskolaigazgató (az ő szervezésében épült fel a tanintézet új otthona) és mint a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének az elnöke.

– Nagyon elérzékenyültem, mert visszaemlékeztem rá, hogy féléves korában miként sikerült megmenteni súlyos betegségbe esett kislányom életét, illetve hogyan menekültem meg én is a halál torkából nyolc hónappal ezelőtt, de hiszem, hogy azért maradtunk életben, mert feladatunk van a világon, s meggyőződésem, hogy csak az lehet boldog, aki megtalálta az életcélját, majd meg is tudja valósítani az álmait.

Kétféle érzés kavarog bennem: egyrészt az öröm és a büszkeség, másrészt a szomorúság, valamint az aggodalom. Apai büszkeséggel tekintek Juliannára, hisz’ az utóbbi négy év során több mint 50 dobogós helyezést szerzett a járási és megyei tanulmányi versenyeken, illetve a KMPSZ vetélkedőin, ami meggyőző bizonyítékul szolgál arra, hogy egy falusi iskola diákjaként is magas szintű tudásra lehet szert tenni. Örülök annak, hogy az egykor általam vezetett tanintézet jelenlegi tanári kara nemcsak megőrizte, de tovább is fejlesztette az intézményt, melyben ma is igen eredményes oktatói-nevelői munka folyik, s külön örülök annak, hogy a dicsérő oklevelek mindegyikét a magyar tannyelvű osztályok diákjai vehették át, bebizonyítva, hogy igazán jól csak anyanyelven lehet elsajátítani a tudományok alapjait.

Ugyanakkor szomorúsággal tölt el, hogy míg pár éve még több mint 50 végzős vett búcsút az iskolától, addig az idén mindössze húszan ballagtak el, ami a gyermeklétszám sajnálatos csökkenését jelzi. Az ukrán állam negatív viszonyulása és egyes, gyenge öntudatú magyar szülők helytelen hozzáállása miatt pedig aggódom a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás jövőjéért. De ahogy az anyaországban élő nemzetrészünk az utóbbi időben végre öntudatra ébredt, úgy nálunk is végbemehet ez a folyamat. Ebben nagyon komoly szerep jut a KMKSZ-nek, nekünk kell megerősítenünk a kárpátaljai magyarság identitástudatát, s hiszem, hogy az Isten is megsegít bennünket a megmaradásunkért vívott nemes küzdelmünkben.

A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum tizenkét végzős diákja intett fájdalmas búcsút szeretett iskolájának, tanárainak és diáktársainak 2011. május 28-án. "Kinőtt a szárnyunk, ez volt, mit vártunk. Szabaddá váltunk, ki szól ránk, meddig szálljunk?"– énekelték a végzősök, akik valójában azon a napon értették meg, hogy vége annak a három évnek, amit együtt töltöttek. A búcsúzás mindig nehéz, de szükség van a változásokra és búcsúra is életünk során, mert lehetőséget adnak az újabb találkozásokra. A végzős diákok sok biztató szót kaptak tanáraiktól, diáktársaiktól és egymástól elindulásuk előtt. Sok olyan értéket vihettek magukkal, ami a szemnek láthatatlan, mert a szívben van elrejtve mély gyökerekkel. Ezek a gyökerek nem hagyják sodródni őket, mert van hitük és reményük az Istenben.

A tanévzáró ünnepséget megtisztelte jelenlétével Lovas Ilona, a beregszászi magyar konzulátus munkatársa; Demkó Ferenc, a Beregszászi Görög Katolikus Esperesi Kerület esperese; Bendász Dániel nyugalmazott esperes és Iván Vajtka, az ukrán görög katolikus egyház iskolai bizottságának elnöke. A környező falvak görög katolikus egyházközségeiből is érkeztek főtisztelendő atyák: Harangozó Miklós csepei, Pősze Roland tiszabökényi, Lődár Jenő gecsei és Csirpák József salánki áldozópap.

Megnyitó beszédében a líceum intézményvezetője, Egressy Miklós atya olyan útravaló gondolatokat adott a diákoknak, amelyek megerősítették őket abban, hogy kilépve az iskola kapuján ne féljenek az előttük álló megpróbáltatásoktól. Az egyházi iskolák fontosságáról beszélt, mivel az egyházi líceumok célja a tudás elsajátíttatása mellett a hitben való megerősödést és az emberségre, szeretetre való nevelést jelenti. Trescsula László atya, a líceum lelki vezetője Reményik Sándor szavait idézve búcsúzott a végzősöktől: "Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!" Magyar Vita igazgatónő Teréz anya Élet-himnuszával köszöntötte a ballagó diákokat.

Az ünnepélyes részt tanévzáró, hálaadó szent liturgia követte, melyet Demkó Ferenc esperes úr celebrált, a jelenlévő atyák koncelebrálásával. A liturgia végeztével a diákok megkapták az érettségi bizonyítványaikat.

A tizenkét végzős diák elindult egy új úton. Reményik Sándor gondolataival vettek búcsút a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumtól.

A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában idén tíz végzős tanuló számára csendült fel az utolsó csengő.

A tanévzáró ünnepség kezdeteként a ballagók még egyszer, utoljára végigjárták az osztálytermeket. A ballagási ünnepség ezután az iskolaudvaron folytatódott, ahol az állami és nemzeti himnuszok elhangzását követően Schink István, a tanintézmény igazgatója tartotta meg tanévzáró beszédét. Arra kérte a végzősöket, bárhová is sodorja őket az élet, szeretettel emlékezzenek iskolájukra. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy a tizenegy, sikerekben és nehézségekben egyaránt bővelkedő év alatt sikerült elsajátítaniuk azon alapokat, mely hozzásegíti őket életcéljuk megvalósításához. Végezetül az iskola tanári gárdájának mondott köszönetet az egész évi munkáért.

Jó tanácsokban bővelkedő búcsúbeszéddel köszönt el az osztályfőnök, Gulácsy Zita. A KMKSZ Munkácsi Városi Szervezetének képviseletében Gajdos Olga mondott beszédet, kiemelve, hogy a tizenegy éven át szorgalommal "tarisznyába" gyűjtött tudás érték, melynek mindig hasznát fogják venni, s mely átsegítheti őket az élet nehézségein. "Mint minden magyarnak, nekem is az a vágyam, hogy belőletek, végzős diákokból becsületes, tisztességes, művelt emberek legyenek, akik megtalálják az élet értelmét, és felfedezik azokat az értékeket, amelyekért érdemes küzdeni, remélni és áldozatot hozni. Maradjatok mindig hűek iskolátokhoz, nemzetetekhez, és legyetek mindig becsületes emberek" – mondta zárszavában Gajdos Olga.

A szülők nevében Olasin Zoltán mondott köszönetet az igazgatónak és a tanároknak munkájukért, majd a 9. osztályos tanulók nevében Tegze Jusztina és Puskás Aranka búcsúztatta diáktársait, melyekhez az első osztályosok csokorba szedett köszöntőkkel csatlakoztak.

A történelmi egyházak képviseletében Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök és Michels Antal munkácsi római katolikus plébános kérte Isten áldását a végzősökre.

Legvégül a ballagók búcsúztak el iskolájuktól, tanáraiktól és diáktársaiktól, majd a tanévzáró a Szózattal és az utolsó csengő felhangzásával ért véget.

Harminchét végzőst vezettek a Ballag már a vén diák ismerős dallamaira lépkedve a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium ünneplőbe öltözött diákjai, tanárai s a több száz rokon, barát, ismerős elé május 27-én osztályfőnökeik, Onoprijenko Viktória és Hnatik-Riskó Márta. Szabó Árpád igazgató köszöntő beszéde után az ünnepségre érkezett vendégek ajándékozták meg útravaló gondolatokkal a ballagókat. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nevében dr. Orosz Ildikó elnök asszony köszöntötte a válaszút előtt álló fiatalokat, Rudyard Kipling Ha... című versének szavaival becsületes, kitartó, lelkiismeretes munkálkodásra biztatva őket.

A gimnázium hagyományaihoz híven az elsős növendékek ajándékozták meg úti tarisznyával a végzősöket, melybe szívhez szóló idézetek s a "hamuban sült pogácsa" mellett belekerült a KMPSZ által megjelentetett, Kárpátalja magyarul érettségizett diákjainak névsorait tartalmazó Útravaló c. kiadvány is.

A végzősök ezután rövid műsor keretében mondtak köszönetet szüleiknek, tanáraiknak és nevelőiknek, elbúcsúztak barátaiktól, iskolatársaiktól, majd az osztályfőnökök szóltak szárnyra bocsátandó növendékeikhez. Az ünnepség méltó befejezéseképpen Bohán Béla római katolikus plébános és Maksai Attila lelkipásztor áldotta meg a nagyvilágba kilépő fiatalokat.

A Nagyberegi Református Líceumban május 28-án, szomban 25 érettségiző diák búcsúzott el iskolájától. A líceum udvarán megjelent ünneplőket Pál László beregrákosi lelkész köszöntötte és jókívánságait adta át a nagybetűs életbe kilépő végzősöknek. Tóth László lelkész-igazgató üdvözölte a ballagó diákokat és a vendégeket, szólt arról, hogy az idei a líceum tizenhatodik évzáró ünnepsége. Azt kívánta a végzősöknek, hogy a jövőben is tartsák meg a krisztusi alapot, soha ne felejtsék azt el. Ugyancsak köszöntötte a végzősöket Dencs Elemér oktatási igazgató, aki egyben az osztályfőnökük is volt. Kiemelte, hogy a líceum diákjai nagyon jó eredményeket értek el a tantárgyi, műveltségi vetélkedőkön. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke az egybegyűltekhez szólva sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt három év során voltak olyan "ajándékok", amelyek fekete csomagolásban érkeztek, hiszen bevezették az emelt szintű érettségit, az állam beszüntette az alapítványi és egyházi oktatási intézmények finanszírozását, ám az egyház nem hátrált meg, hanem segítséget kért az Úrtól, és hittel vállalta a korábbinál nagyobb terheket. Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, járási képviselő a líceumról mint az egyik legszínvonalasabb tanintézményről beszélt. "Közös erővel keressük a kiutat rövid és hosszú távon is annak érdekében, hogy megoldódjanak a líceum finanszírozásának problémái" – mondta. A ballagókhoz szólva fontosnak nevezte, hogy őrizzék meg magyarságukat, történelmünket, ápolják anyanyelvünket, adják tovább hitüket. Azon reményének adott hangot, hogy néhány év múlva személyükben jól képzett és embertársainknak segíteni igyekvő tanárokkal, kutatókkal, jogászokkal, orvosokkal találkozhatunk majd.

A második osztályos tanulók köszöntötték a végzősöket és útravalóval látták el őket. A ballagók vállára került a tarisznya – jelképéül annak, hogy a vándorút folytatódik –, mellükre az érettséget jelentő piros szalag, s bizonyítványuk mellett egy-egy személyre szóló igei buzdítást is átvehettek.

A Guti Általános Iskola ballagási ünnepségén a 15 végzős diákot Béres József osztályfőnök vezette az iskola közössége elé. A színvonalas ünnepségen – amely Tóth Angéla szervező pedagógus munkáját dicséri – Turóczi Éva, az iskola igazgatónője szólt elsőként az egybegyűltekhez. Köszöntötte a végzősöket Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a község járási képviselője is, aki egy számítógépet nyújtott át az oktatási intézmény könyvtárának, valamint egy-egy házi áldást a végzős tanulóknak, továbbá beregi szőttesekkel jutalmazta az iskola legjobb tanulóit és sportolóit.

lm, csf, fzs, rm, bj