Nyugdíjsokk

Elfogadta az ukrán parlament az új nyugdíjtörvényt

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa július 8-án nyolc és fél órás, éjszakába nyúló vita után elfogadta az új nyugdíjtörvényt.

Az új jogszabály a nők esetében 55-ről 60 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. A korhatár 2012. január 1-jétől évente fél évvel emelkedik, s az átmenet 2021-ig tart. Az időközben 55. életévüket betöltő nők számára hároméves átmeneti időszakot ír elő a törvény, melynek során az érintettek maguk dönthetik el, hogy az új vagy a régi jogszabály alapján vonulnak nyugdíjba: megtehetik, hogy valamivel kisebb nyugdíjjal máris nyugalomba vonulnak, vagy dolgoznak 60 éves korukig.

Ez akár 25 százalékkal (félévenként 2,5 százalékkal) magasabb összegű nyugdíjat ígér majd számukra. Ez azt jelenti, hogy egy ma 45 éves nő nem tíz, hanem csak 15 év múlva vonulhatna nyugdíjba teljes összegű nyugdíjjal.

A közhivatalnokok és a munkavállalók, a velük azonos besorolás alá eső kilenc kategóriája esetében a férfiak nyugdíjkorhatára 60-ról 63 évre, a nőké 55-ről 60 évre emelkedik. A nyugdíjkorhatár elérése után a közhivatalnokoknak mostantól elvben ott kell hagyniuk munkahelyüket, míg eddig a Miniszteri Kabinet speciális döntésével tovább is maradhattak a hivatalukban.

A katonák és az egyéb egyenruhás szervezetekben foglalkoztatottak szolgálati idejét a jelenlegi 20-ról 25 évre fogják növelni évente hat hónappal a következő tíz év során. Ugyanakkor nyugdíjuk a váll-laposok keresetének jelenlegi 50 százalékáról 65 százalékára nő. A katonai oktatási intézményekben töltött minden hat hónap egy évnek számít be a szolgálati időt tekintve.

A törvény tíz évvel – a nőknél 20 évről 30-ra, a férfiaknál 25-ről 35-re – növeli a teljes összegű minimális nyugdíj folyósításához szükséges társadalombiztosítási időt. A 15 évnél kevesebb biztosítással rendelkezők mostantól egyáltalán nem lesznek jogosultak nyugdíjra.

Ezenkívül a jogalkotó a létminimum összegének tízszeresében állapítja meg a folyósítható nyugdíj és életfogytiglani tartásdíj maximális havi összegét (a magánnyugdíjpénztárak járandóságait nem számítva), ami jelenleg 7640 hrivnyát jelent. Ugyanez a norma vonatkozik majd a korábban megállapított nyugdíjakra is. A honatyák ugyanakkor – akik a korábbi két évvel szemben mostantól másfél évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt vonulhatnak nyugalomba – az rbc.ua tudósítása szerint nem szavazták meg azt az ellenzéki módosító indítványt, amely az átlagpolgárokhoz hasonló nyugdíjakat állapított volna meg a számukra. Így a parlamenti képviselői nyugdíjak mintegy 15 ezer hrivnyára rúgnak majd. Miután azonban Ukrajnában ma nemcsak a hivatalnokok és politikusok nyugdíjai haladják meg a havi 7640 hrivnyát, várható, hogy a törvénynek a nyugdíj maximális összegére vonatkozó rendelkezését megtámadják az Alkotmánybíróságon, s az helyt adhat a keresetnek.

Amennyiben valaki nem vonul mindjárt öregségi nyugdíjba a korhatár elérésekor, annak „szorgosságát” később minden ledolgozott év után hat százalékkal magasabb nyugdíjjal honorálja az új rendszer, a hatodik munkával töltött nyugdíjas évtől kezdve pedig kilenc százalékra nő az egy ledolgozott évért járó nyugdíjpótlék mértéke. Amennyiben valaki a nyugdíjkorhatárt elérve úgy dönt, hogy tovább dolgozik, azt nem szükséges külön jeleznie a Nyugdíjalapnál.

A pedagógusok, az egészségügyi és a szociális szférában dolgozók nyugdíjba vonulásukkor a számukra megítélt havi nyugdíj tízszeresének megfelelő egyszeri juttatásban részesülnek a jövőben. A nyugdíj kiszámításánál a munkával töltött idő egytizedéig – akár több részletben is – számításon kívül lehet hagyni a hivatalosan munkanélküliként töltött időszakokat.

A köztisztviselők nyugdíja nem haladhatja meg bérük 80 százalékát – az eddigi 90% helyett –, s esetükben is figyelembe veszik a minden nyugdíjasra vonatkozó felső összeghatárt. Kívánság szerint 2016. január 1-jéig lehet beszámíttatni a nyugdíj kiszámításakor a 2000. július 1. előtti tetszőleges 60 munkával töltött hónap keresetét.

Nem módosult az első olvasatban elfogadott tervezethez képest az a rendelkezés, mely szerint a még dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának újraszámolására csak azután kerül sor, hogy abbahagyják a munkát.

A törvény bevezeti az egyéni nyugdíjszámlákat a 2013-ban 35 évnél fiatalabbak számára, azaz attól kezdve a munkáltató azokra utalhatja át a munkavállaló keresetének 2–7 százalékát, míg jelenleg minden a „közösbe” megy a nyugdíjalapnál. A 2013-as bevezetési dátum abból adódik, hogy a kormány jelenlegi számításai szerint akkorra megszűnik a nyugdíjalap jelenleg még hatalmas deficitje.

Amennyiben az államfő is aláírja, úgy az új nyugdíjtörvény legtöbb rendelkezése 2011. szeptember 1-jén lép életbe, a fennmaradók pedig 2012. január 1-jétől emelkednek jogerőre.

Mint közismert, a nyugdíjreform végrehajtása egyike volt a Nemzetközi Valutalap követeléseinek cserébe az Ukrajnának megítélt készenléti hitel harmadik részletének folyósításáért.

ntk