350 kilométer a Szinevéri-tóhoz

Görög katolikus kerékpártúra

2011. augusztus 19., 10:00 , 553. szám

Marosi István nagybégányi görög katolikus parochus tevékeny, tenni akarásáról híres lelki vezető, aki egyházközségének ifjúsága számára igyekszik változatos programokat szervezni. Ezek közül talán a legnépszerűbb az éves rendszerességgel megszervezett biciklitúra, melynek végcélja minden esetben valamelyik történelméről vagy természeti szépségéről nevezetes hely. Idén a Szinevéri-tóhoz „tekertek” fel a görög katolikus fiatalok.

Marosi atya a túra kapcsán lapunk tudósítójának elmondta: „A biciklitúrát Levcsenkó Róbert dédai parochussal főleg nagybégányi és beregdédai fiataloknak szerveztük meg, de szép számmal csatlakozott hozzánk református ifjúság Tiszaújlakról, Jánosiból, Nagydobronyból, Kisbégányból, Beregszászból és Munkácsról is. Így végül 30-an vágtunk neki a túrának, idei célunk a Szinevéri-tó meghódítása volt.

Az első napon viszonylag egyenletes, sík vidéki terepen vezetett utunk, majd ezt követően egészen a tóig hegyes-dombos terepen haladtunk. A felszerelés és az élelmiszer nagy részét egy kisbusz hozta utánunk. Indulásunk napjának végére sikerült elérnünk a legelső úti célt, Husztot, ahol a kisszeminárium épületében szálltunk meg. Másnap reggel továbbindultunk a következő úti cél, Ökörmező (Mizshirja) felé. Ezen az útszakaszon már viszonylag zord időjárással dacolva, esőben kellett kerékpároznunk. A harmadik napon aztán Szinevérszke Poljana érintésével elértünk végcélunkhoz, a Szinevéri-tóhoz, ahol letáboroztunk, és megtekintettük ezen csodálatos természeti képződményen kívül annak gyönyörű, erdős környezetét is.

Célunkat elérve hazaindultunk Nagybégányba. Volócon megállva, a településen töltöttük az éjszakát, majd másnap reggel továbbindultunk. A visszaút során időt szakítottunk még Kárpátalja másik csodálatos természeti képződményének, a Sipot-vízesésnek a megtekintésére is.”

Az út mérlegelése kapcsán végezetül István atya elmondta még: „A visszajelzések alapján azt lehet mondani, hogy idei túránk is nagyszerűen sikerült. Célunkat elértük: sikerült felkerekeznünk a Szinevéri-tóig, majd vissza, ami 350 km-es távolságot jelent. Némi kellemetlen meglepetést talán csak a szokatlan, az eddigi biciklitúrák során még egyszer sem tapasztalt hideg időjárás jelentett: naponta átlagosan 8 fokig hűlt le a hőmérséklet. Igazán kellemes idő csak Volócról hazafelé kerékpározva, szombaton volt. De a viszonylag hűvös időért kárpótolt bennünket a kerékpározás és a mozgás öröme, az esti tábortüzek melegénél a frissen főzött bográcsgulyás ínycsiklandozó íze, valamint a közös beszélgetések és a sok játék. Ezen élmények által népes csapatunk még jobban összekovácsolódott.”

F. Zs.