Művi terhességmegszakítás
Két hónapja – négygyermekes családanyaként – ismét teherbe estem, s most nem tudom, mit tegyek: szűkös anyagi lehetőségeink ellenére próbáljuk felnevelni az ötödik gyermekünket is, vagy szakítassam meg a terhességet. Az erkölcsi aggályok mellett az is foglalkoztat, hogy nem okoz-e károsodást, esetleg halált az abortusz, hallottam ugyanis, hogy volt, aki belehalt a művi terhességmegszakításba – érdeklődött szerkesztőségünknél egy hölgyolvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Papp György, a Beregszászi Járási Kórház nőgyógyásza válaszol.
– Kétféle abortusz ismeretes: a természetes (ezt nevezzük spontán vetélésnek), valamint a mesterséges: az embrió vagy a magzat műtéttel való eltávolítása, mellyel véget vetünk a nem kívánt vagy ellenjavallt terhességnek – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A művi abortusz komoly operáció, ezért sohasem szabad kuruzslókhoz fordulni, akik képtelennél képtelenebb, sőt akár életveszélyes ötleteket adnak a nőknek, a hideg vagy forró vizes fürdőtől a mérgező bogyók elfogyasztásáig, mely módszerek nemcsak hogy hatástalanok, de halált is okozhatnak. A hölgyek minden esetben forduljanak nőgyógyászhoz, aki elvégezteti az embrió vagy a tízhetes kora után már magzatnak számító életkezdemény ultrahangvizsgálatát, elemezteti a páciens vérét, a vizeletét, míg az ún. Wassermann-reakcióval kideríti, nem szifiliszes-e a nő, s megállapítjuk a vércsoportját is, hogy ha a páciens a műtét során vérveszteséget szenvedne, vérátömlesztéssel segíthessünk rajta. Azt is meg kell határozni, milyen a házastársak vérének a rhesus-faktora, mert amennyiben ez eltér egymástól, akkor a művi terhességmegszakítást követően antirhesus-szérumot ajánlott beadni – injekció formájában – a páciensnek, hogy elkerüljük az ún. immunokonfliktusos terhességet. Ha ugyanis az apa Rh-pozitív, az anya Rh-negatív, a magzat viszont ugyancsak Rh-pozitív, akkor a szérum beadásának az elmulasztása ahhoz vezet, hogy a későbbi, már megtervezett terhesség során az anya antitestjei „ellenségnek” tekintik és megtámadják a magzatot, súlyosan károsítva vagy akár el is pusztítva azt.
– Mi teheti indokolttá a művi terhességmegszakítást?
– Ukrajnában a magzat 12 hetes koráig engedélyezett a mesterséges abortusz, később ugyanis már akkorára nő, hogy ha vákuumos szívóval vagy küretkanállal el akarnánk távolítani az anya szervezetéből, akkor megsérülhetne a méh és a méhnyak, erős vérzések léphetnének fel, a legsúlyosabb esetben pedig magzatvízembólia következhet be, a páciens sokkos állapotba kerül, s a véralvadási zavarok miatt elvérezhet.
A művi terhességmegszakítást orvosi vagy szociális okok indokolhatják. Javasolhatjuk az abortuszt, ha a magzat rendellenesen fejlődik – például nem alakulnak ki a végtagjai, a különböző szervei vagy éppen a feje –, ha a baba kihordása és megszülése veszélyezteti az anya életét, továbbá akkor is, ha a hölgy súlyos szervi, például szív- vagy vesebetegségben szenved, esetleg véralvadási zavarokkal küzd. De akkor sem támogatjuk a gyermek világra hozását, ha a nőnek idegrendszeri károsodása van, epilepsziás, szklerózis multiplexet diagnosztizáltunk nála, vagy éppen agyvérzése volt a petesejt megtermékenyülése előtt. Szociálisan pedig akkor indokolható a beavatkozás, ha a várandós személy még a 16. életévét sem töltötte be, ha az anyának már öt vagy annál is több gyermeke van, vagy a nő bűncselekmény következtében esett teherbe. Viszont ha egyik felsorolt indok sem jöhet szóba, akkor – keresztény világnézetű emberként – nem javaslom az abortuszt az erre vonatkozó kéréssel hozzám forduló nőknek.
Megjegyezném: ha a magzat 12 hetes kora után merül fel valamilyen orvosi probléma (csak ekkor derül ki, hogy rendellenesen fejlődik az életcsíra, vagy valamilyen fertőző betegség támadja meg a kismamát), mely indokolttá teheti a műtét elvégzését, akkor Ungvárra, a Kárpátaljai Megyei Kórházba utaljuk a pácienst, ahol egy orvosi bizottság dönt arról, elvégezhető-e a művi terhességmegszakítás.
– Milyen esetekben nem javasolják az abortuszt, s miként károsíthatja a beavatkozás a páciens egészségét?
– Nem ajánljuk a műtét elvégzését, ha a nő a méhnyak megbetegedéseiben, például méhnyakrákban szenved, ha nem sokkal korábban megműtöttük a méhnyakat, vagy amennyiben első ízben esett teherbe a hölgy. Az orvos természetesen csak tanácsot adhat a nőnek, hogy vétesse vagy ne vétesse el az embriót, illetve a magzatot, a döntést magának a kismamának kell meghoznia, nekünk pedig tiszteletben kell tartanunk az elhatározását. Milyen egészségügyi problémákat okozhat az abortusz? Gyulladás alakulhat ki vagy vérzések jelenhetnek meg a méhben, melyek további szövődményekhez, például vérmérgezéshez vezethetnek, s bár mi mindent megteszünk a páciensek megmentéséért, Ukrajnában évente 6-7 nő hal meg művi terhességmegszakítás következményeként. Emellett az esetek 5-6 százalékában meddővé válhat a nő, ha pedig első alkalommal végezteti el az abortuszt, 9-10 százalékosra emelkedhet ennek valószínűsége.
A műtét helyett újabban a magzatot elpusztító, a várandósság 8-9. hetéig szedhető gyógyszerrel is megszüntethetjük a nem javallott vagy nem kívánt terhességet, ami legfőképpen az életükben először teherbe eső nők helyzetét könnyítheti meg, csökkentve a meddővé válás kockázatát. A tablettákat, persze, csak a szakorvos írhatja fel, a páciensnek pedig 3-4 napra be kell feküdnie a lakóhelye szerint illetékes járási kórházba, s orvosi felügyelet mellett végezzük el a beavatkozást. A szervi problémák mellett a művi terhességmegszakítás által okozott lelki sérülésekkel is számolnunk kell, ezekkel azonban már pszichológushoz kell fordulni. A művi vagy gyógyszeres beavatkozás helyett jobb elejét venni a nem kívánt terhességnek, sokféle gyógyszer áll a rendelkezésünkre, melyekkel meg lehet előzni a petesejt megtermékenyülését, csak természetesen, minden esetben nőgyógyászhoz kell fordulni, aki felírja a szükséges készítményeket, s konzultál a páciensekkel azok használatáról.
Lajos Mihály
