Turulszobrok a Kárpát-medencében

Turulszobrok a Kárpát-medencében címmel nyílt fényképekből álló vándorkiállítás október 20-án Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF) Gross Arnold kiállítótermében. A tárlat a Rákóczi Szövetség Kecskeméti Szervezetének és Palotás Józsefnek, a Türr István Képző- és Kutatóintézet kecskeméti igazgatójának közbenjárására került az intézménybe, aki személyesen is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. A magyar eredetmondák szent madarának szobrait bemutató fényképgyűjtemény nagy részét Katona Bernadette budapesti fotóművész készítette.

Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Nagy Ignác konzul, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának képviseletében, Nyitray András, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke, Kész Barnabás, a KMPSZ nagyszőlősi regionális szervezetének elnöke, történelemtanár, valamint Michels Antal beregszászi római katolikus plébános.

A vándorkiállításnak helyet adó tanintézmény képviseletében Orosz Ildikó, a KMF elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta: a turul a magyarság egyik szimbóluma, az anyaországgal szomszédos államok azonban sokszor mint a magyar irredentizmus és nacionalizmus jelképét tüntetik fel. Éppen ezért fontos, hogy hasonló rendezvények révén, hiteles információk alapján ismerjék meg a magyarság jelképét, hogy természetessé, elfogadottá váljon, mint ahogy ez más népek jelképei kapcsán történik. Az elnök asszony jelezte, hogy a tárlat november 7-ig mindenki előtt nyitva áll, így a tanárok is elhozhatják diákjaikat.

Palotás József elmondta: Katona Bernadette gyűjtőmunkája 2005-ben indult, amikor a budapesti XII. kerületi turulszobor körül kitört a méltatlan baloldali hisztéria. Ő és barátai ekkor figyeltek fel arra, hogy a Kárpát-medencében nagyon sok turulszobor található, főleg első világháborús emlékműveken. Egy 1917. évi törvény ugyanis úgy rendelkezett, hogy minden város, község és falu erejéhez mérten emlékezzék meg az első világháborúban elhunyt hősökről. Katona Bernadette 2005-ben fotózta le az első emlékművet Szarvason. Gyűjteménye jelenleg mintegy ötszáz darabot számlál, melyből jelenleg 240 tekinthető meg a Rákóczi-főiskola kiállítótermében. Palotás József kiemelte: ez az első határon túli magyar helyszín, ahová ez a tárlat eljutott.

Nyitray András beszédében arról szólt, talán ez a legjellemzőbb és a legszuverénebb szimbóluma a magyar nemzetnek, mely a nagyságot és a szabadságot jelképezi.

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnökét követően Kész Barnabás rövid, érdekfeszítő előadás keretében mutatta be a turult. Mint mondta, a turul a magyar eredetmondák madara, a csodaszarvas mellett az egyik legfőbb mitológiai állat. A jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint ez a madár a sólyom lehetett, mely ugyan nem nagy testű, de annál bátrabb, gyorsabb és erősebb.

Az előadó a turullal kapcsolatos legendákat is taglalta, majd kitért az ősmagyar képzőművészetre. Mint mondta, őseink egyik kedvelt díszítőeleme volt a turulmadár, melynek egyik legszebb bizonyítéka a rakamazi honfoglaláskori aranyozott turul hajfonatkorong.

Beszéde végén Kész Barnabás a turulszobrok sorsát tárgyalta a Osztrák–Magyar Monarchia korától napjainkig. Mint mondta, ezen szobrok sorsát az éppen fennálló politikai rendszerek – határon túli részek esetében pedig az állami hovatartozás – határozták meg. Kárpátalján Ungváron, Munkácson, Tiszaújlakon, Visken, Dolhán vannak „központi” turulos szobrok, de kisebb turulok találhatók még számos más kárpátaljai magyarlakta településen is. „Mindegyik szobor a magyarság összetartozását, a magyarság megmaradását jelképezi. Bízzunk hát benne, hogy ennyi sok turulmadár szobrának szárnya alatt megmarad a kárpátaljai magyarság is” – zárta beszédét az előadó.

F.Zs.