Magyar–magyar verseny
Romániai önkormányzati választások
A kormányzó romániai Szociál-liberális Szövetség (USL) fölényes győzelmet aratott a vasárnap rendezett romániai önkormányzati választásokon. A magyar szavazatokért először versengett három romániai magyar párt, amelyek eltérően értékelték az általuk elért eredményeket.
A megyei pártlistáknál a kormányzó USL a voksok 49,7 százalékát, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) 14,9 százalékát, a populista Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) 8 százalékát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5,6 százalékát kapta meg. A Magyar Polgári Párt (MPP) 0,4 százalékot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig 0,45 százalékot ért el. A megyei pártlistákhoz hasonló volt a szavazatarány a települési önkormányzatok pártlistáira leadott voksoknál is. Országosan csaknem 60 százalékos volt a részvétel. 2008-ban az önkormányzati választásokon a szavazásra jogosultak kevesebb, mint 50 százaléka járult az urnákhoz.
Románia legtöbb nagyvárosában, közöttük Bukarest mind a hat kerületében, Temesváron, Jászvásáron (Iasi), Kolozsváron, Nagyváradon is az USL jelöltjei szerezték meg a polgármesteri tisztséget. Marosvásárhely az egyedüli nagyváros, amelyben a jobbközép Demokratikus Liberális Párt, a PDL megőrzi a polgármesteri széket: Dorin Florea jelenlegi polgármester több mint 50 százalékos támogatottsággal nyert az RMDSZ-es Frunda György előtt.
Victor Ponta miniszterelnök, az USL társelnöke az első becslések közzététele után azt mondta: az általa vezetett kormány a vasárnap lezajlott önkormányzati választásokon kapta meg a választói felhatalmazást az ország vezetésére. A Ponta-kabinet parlamenti bizalmi szavazás nyomán vette át május elején az ország irányítását.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke már a hétfő délutáni részeredmények ismeretében bejelentette: az általa vezetett szervezet mind a 2008-as eredményeihez, mind a másik két magyar párthoz képest megnyerte az önkormányzati választásokat. Az addigi eredmények azt jelezték, hogy a szövetség 184-ről 203-ra növelte a polgármesterei számát, míg a vele versenyre kelt EMNP és MPP együtt gyűjtött annyi szavazatot, amennyit négy évvel ezelőtt az MPP kapott. Kelemen bírálta a vele szemben indult magyar pártoknak nyújtott magyarországi segítséget, hangsúlyozva: „Minden befektetés e két pártba veszteséges volt. A gazdaságban ilyenkor be szokták zárni a boltot, és az érintettek más munkát keresnek”.
Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ jelöltje 80 százalékos győzelemmel nyert polgármesteri mandátumot az EMNP által is támogatott Antal Árpád személyében, Kézdivásárhelyen Bokor Tibor RMDSZ-es polgármesterjelölt lett első. Csíkszeredában Ráduly Róbert Kálmán kapta a legtöbb voksot. Az Agerpres román hírügynökség szerint Kovászna megyében a polgármesteri hivatalok csaknem 90 százalékát az RMDSZ jelöltjei nyerték meg.
Az RMDSZ két megyei tanácselnöki tisztséget nyert meg, Hargita megyében Borboly Csaba, Kovászna megyében pedig Tamás Sándor révén. Ugyanakkor az Országos Választási Iroda közlése szerint Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak a szövetség újabb tanácselnöki mandátumra pályázó jelöltjei.
Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön – Hargita és Kovászna megye székhelyén – az RMDSZ kétharmados többségre tett szert a városi tanácsban, és úgy tűnik, Székelyudvarhelyen is egyszerű többséget szerzett az RMDSZ a városi tanácsban, amire nyolc éve nem volt példa.
Toró T. Tibor sajtótájékoztatóján százezerre tette azoknak a választóknak a számát, akik korábban nem vettek részt a választásokon, és akiket az EMNP megjelenése hozott az urnákhoz. A pártelnök hétfő délutáni becslése szerint az EMNP több mint 225 önkormányzati képviselői és két polgármesteri mandátumot szerzett. Elismerte ugyanakkor az RMDSZ fölényes választási győzelmét. Toró szerint az EMNP-nek mintegy húsz településen csupán tíz-húsz szavazat hiányzott ahhoz, hogy polgármesteri tisztséget szerezzen, és az eredményt – mint fogalmazott – a versenytársaik „kreatív szavazatszámlálási technikái” is befolyásolták.
Szász Jenőnek, az MPP elnökének nem sikerül visszahódítania Székelyudvarhely polgármesteri tisztségét a négy éve hivatalban lévő RMDSZ-es Bunta Leventétől. Az MPP Kézdivásárhely és Barót polgármesteri székét is elveszítette. A kudarcért Szász Jenő az EMNP-t okolta, mert szerinte az erdélyi magyar jobboldal csak összefogással állíthatott volna sikeresen nemzeti alternatívát az RMDSZ-szel szemben. A közelgő parlamenti választásokra utalva kijelentette: valamennyi romániai magyar szervezet részvételével nemzeti konszenzust kell teremteni annak érdekében, hogy közösen jelenítsék meg a magyar érdeket, egyebek között a bukaresti nacionalizmussal szemben.
Kelemen Hunor egyébként úgy vélekedett a „magyar–magyar versenyről”, hogy az a vegyes lakosságú területeken a magyar–román versenyt befolyásolta, vagyis a magyarok helyenként pozíciókat veszítettek.
Nem lesz magyar polgármestere több olyan erdélyi településnek, ahol többségben élnek a románok, de eddig magyar volt a városvezető. A román Agerpres hírügynökség jelentése szerint például Szatmárnémetiben Ilyés Gyula, az RMDSZ jelöltje – aki az elmúlt nyolc évben vezette a várost – alulmaradt Dorel Coicával, az USL jelöltjével szemben. A Maros megyei Szászrégenben szintén az RMDSZ-es Nagy András vesztett román kihívójával, az USL jelöltjével szemben.
Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a romániai önkormányzati választások kapcsán a Kossuth Rádiónak nyilatkozva úgy vélte, nem gyengült, hanem összességében erősödött a magyarok érdekképviselete Romániában. Mint fogalmazott, nem a részérdekek mentén kell értékelni az eredményeket, hanem a magyarság egészének érdekei szerint. „Egy új egység megteremtésére kell törekedni. Bízom abban, hogy ez a felismerés megszületik – fogalmazott. – Marosvásárhelyen lett volna esélye a magyarságnak, ha sikerül közösen indítani azt a jelöltet, akit az RMDSZ első fordulóban elfogadott.”
(hk/MTI/Kossuth Rádió)
