Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet

Az autonómia és az erős anyaország fontosságát hangsúlyozták egyebek között a külhoni magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. plenáris ülését értékelve kedden Budapesten. A Parlamentben megrendezett tanácskozáson, melyen a magyarországi parlamenti pártok és a diaszpóratanács elnöksége mellett 11 Kárpát-medencei magyar szervezet vett részt. Jelen voltak többek között Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint dr. Brenzovics László és Gulácsy Géza alelnökök.

Az ülésen egyebek mellett értékelték a külhoni magyar óvodák évének programját, meghatározták a következő esztendő kiemelt nemzetpolitikai programját, és áttekintették a különböző régiókat érintő problémákat.

A tanácskozáson előadást tartott Orbán Viktor. Ukrajna kapcsán a magyar kormányfő rámutatott: megpróbáltak olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi alapon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán–magyar kapcsolatok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak. Nem voltak rosszak, most sem azok, de nem is jobbak – fogalmazott.

Kitért arra, hogy épül a szlovák–magyar gázvezeték, és Magyarország az eddig kizárólag orosz forrásból származó gáz mellett immáron nyugat-európai vagy északi forrásból származó energiához juthat. Ukrajna azon törekvéseit szimpátiával figyelik – tette hozzá –, hogy az ukrán–magyar energiaszállítás útvonalát tegyék kétirányúvá. Könnyen előfordulhat, hogy Kárpátalja energiaellátásában Magyarországnak is szerepe lesz krízishelyzetekben – jelezte.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország nem kívánja feladni azt az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget, amit az új alkotmány egyértelműen megfogalmaz. Még ilyen gazdasági helyzetben, ilyen európai helyzetben is, Magyarország teljesíteni fogja alkotmányos kötelezettségét, azaz támogatni fogja a határon túli magyar közösségeket, részben azért, hogy sikeresebbek lehessenek, részben azért, hogy anyaországhoz kötődő kapcsolataik erősebbek lehessenek – rögzítette a kormányfő.

Orbán Viktor kitért arra, hogy a magyar gazdaság, közigazgatás átszervezése a tervezett ütemben halad, és hangsúlyozta: az oktatási rendszer átszervezése is túljutott a „felezőpontján”. A kormányfő szólt arról is, jobb esélyek vannak arra, hogy a magyarországi oktatási rendszert összekapcsolják a határon túli magyar nyelvű oktatási rendszerekkel.

A kormányfő szerint Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság izgalmas év előtt áll. Úgy látja: a magyar gazdaság képes lesz biztosítani azokat a forrásokat, amelyek a határon túli intézményrendszerek számára szükségesek, és – jelezte – abban reménykedik, hogy fejlesztéseket is végre tudnak hajtani. A jelenlévő szervezetek vezetőitől programközpontú fejlesztési javaslatokat kért, és azt mondta: ha kifejezetten célzott fejlesztési javaslatokat kapnak, azok megvalósítására van esély jövőre.

Szólt arról is, hogy a jövő év első negyedében a környező országokban tartandó választások után ismét szükség lesz egy nagyobb nemzetpolitikai tanácskozás megtartására.

A Máért zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, melyet azonban az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írt alá. A dokumentum aláírói egyebek mellett támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. A felek továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik és támogatják a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómia-törekvéseit, mint egyetlen valós közjogi megoldást a külhoni magyar közösségek és a többségi államok közötti viszony hosszú távú rendezésére.

Üdvözlik azt a rendeletmódosítást, amely egy régi méltánytalanságot orvosol, és a jövőben lehetővé teszi a külhoni diákok államnyelvi érettségijének magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványként való elismerését, és beszámítását a magyarországi felvételi eljárásba, akkor is, ha magyar nyelvű középiskolában tanultak.

A dokumentum szerint az aláírók egyetértenek abban, hogy Magyarország számára egyformán fontos minden magyar, és hangot adtak azon meggyőződésüknek, hogy a magyar–magyar kapcsolatokban és a szomszédságpolitikában károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának exportálása.

Reményüket fejezték ki továbbá, hogy Ukrajnában megtörténnek a szükséges gyakorlati lépések az új nyelvtörvény végrehajtásához. Sajnálatosnak tartják ugyanakkor, hogy az ukrajnai parlamenti választókerületek kialakításánál nem vették figyelembe a kárpátaljai magyarság történelmi helyzetét. Az európai gyakorlattól idegennek ítélik azokat az ukrajnai törekvéseket, amelyek a büntetőjog körébe vonnák a kettős állampolgárság kérdését.

A Máért XI. ülésének résztvevőit a Sándor-palotában fogadta Áder János köztársasági elnök, aki a magyarok cselekvő összefogását sürgette. Az államfő kijelentette: a Máért rendkívül fontos eszköz a magyarság kezében, a testület „a világ magyarságának tervezőasztala, eszköz, amely képessé tehet minket arra, hogy összetartsunk egy történelmi okokból földrajzilag osztott nemzetet. Olyan eszköz, amely képes megszerkeszteni és megépíteni az egyetértés útját”. „A világban ezer törésvonal mentén repedeznek a biztosnak hitt alapok. Ebben a folytonos változásban minden korábbinál nagyobb szükségünk van egymásra” – mondta Áder János.

(pszv/MTI)