Soknemzetiségű határváros, ahol egyelőre nem kap regionális státuszt a magyar nyelv
Csapon éles indulatokat váltott ki a nyelvtörvény ügye
A Csapi Városi Tanács október 11-i plenáris ülése kezdetén Balogh Oszkár, a testület KMKSZ-es képviselője arra kérte a város polgármesterét, hogy terjessze a tanács elé az általa még ez év augusztus 22-én benyújtott határozattervezetet, amely kimondaná, hogy a 40%-ban magyarok által és 8%-ban magyarul beszélő romák által lakott határváros területén regionális nyelv a magyar. A tanács illetékes bizottsága és a polgármester asszony, mint később kiderült, nem ért egyet a törvénnyel, ezzel magyarázható, hogy azt máig nem terjesztették a testület elé. Balogh Oszkár megelégelve az értelmetlen időhúzást, arra kérte a tanácstagokat, hogy vegyék napirendre az általa kidolgozott határozattervezetet, amelyet az ülésen felolvasott, majd a testület megvitatta, végül a jelenlévő 22 képviselő nagy többséggel elutasította a kérdés napirendre tűzését is, mellette egyedül Balogh Oszkár szavazott, Halina Cár polgármester tartózkodott.
Halina Cár polgármesterasszony Balogh Oszkár kezdeményezésére reagálva elmondta: „Csap soknemzetiségű város, ahol ukránok, oroszok, magyarok barátságban élnek egymással, ahol soha semmilyen problémát nem okozott az, hogy valaki nem értette meg a másikat. Ha nem akarja, akkor két ukránul beszélő sem érti meg egymást. Csapon nyelvi okok miatt soha nem voltak problémák, ezért nem tudom megérteni a most felmerült kérdést. A két iskolánk közül az egyik magyar tannyelvű, van magyar óvodánk is. A Balogh képviselő úr határozattervezete nincs megfelelően előkészítve, ez komoly ügy, amelyben nem szabad felkészületlenül dönteni. A kérdést a városban széleskörűen meg kell vitatni, és felállítani egy bizottságot, amely előkészíti a mindenki számára elfogadható határozattervezetet akár a következő tanácsülésre.”
A Balogh Oszkár által javasolt határozattervezet mindössze azt fogalmazza meg, hogy a városi tanács tájékoztassa a lakosságot, hogy Csapon 3500 magyar nemzetiségű ember él, ami a város lakosságának 39 százaléka. Ennek, illetve az új nyelvtörvény hetedik pontjának értelmében nyilvánítsák regionális nyelvvé a magyart Csap város területén, továbbá a városi tanács illetékes osztályai dolgozzák ki azokat a lépéseket, amelyek a törvény végrehajtásával kapcsolatban felmerülnek.
A határozattervezet ismertetése után a képviselők részéről sok meglepő vélemény is elhangzott, kiderült, hogy a képviselők döntő többsége hallani sem szeretne arról, hogy Csapon a magyaroknak is az ukránokhoz hasonló nyelvi jogaik legyenek. Egyik képviselő szerint már a kérdés felvetése is ellenségeskedést okoz az eddig békében élő, különböző nemzetiségű csapi lakosok között. Mások igyekeztek a nyelvtörvény ügyét mellékvágányra terelni, személyeskedéstől sem mentes hozzászólásaik a vízumtámogatások kiadásának gyakorlatát, illetve azt boncolgatta, hogy a KMKSZ miért ítéli el azokat a magyar szülőket, akik ukrán iskolába íratják gyermekeiket.
A tanácsülés után a képviselők tovább vitatkoztak Balogh Oszkárral, egyikük például párhuzamba állította, hogy magyarországi hivatalokban sem lehet ukrán nyelven ügyet intézni.
Megkérdeztük Palágyi Jánost, a tanács Egységes Közép (JeC)-frakciójának tagját, a helyi magyar iskola biológiatanárát, aki elmondta: „Az ügy nem rossz. Csak, mint a mai ülésünk is mutatta, elő kell készíteni. Nem volt megvitatva a helyi szervezetekben a határozattervezet, úgy gondolom, ezért nem támogatták a képviselők. Csap egy vasúti csomópont és ez a törvény mást is vonhat maga után, tisztázni kell, hogy a munkahelyeken a dolgozók számára pontosan mit kell biztosítani. Itt a problémák már meg vannak oldva, van magyar és ukrán iskolánk is, van magyar óvodánk, alpolgármesterünk magyar. Én is egyetértek azzal, hogy a nyelvhasználat terén itt, Csapon probléma nincs.”
Burkus Árpád alpolgármester a következőt nyilatkozta: „Köztudott, hogy Csap lakosságának a mi számításaink szerint körülbelül 40 százaléka magyar anyanyelvű, a hivatalos adatot még nem kaptuk meg. Én, amióta itt dolgozom, mindenben igyekszek segíteni a magyar anyanyelvűeknek. A hivatalos dokumentumokat természetesen nem fordítottuk le, de ami a törvényben elő van írva, a kétnyelvű utcatáblák, közintézmények feliratai már rég megvannak. Bármilyen hirdetést, üdvözlő plakátot rakunk ki a városban, mindig rajta van magyar nyelven is a felirat. A városi újság a törvény életbelépését jóval megelőzően is két nyelven jelent meg. Az, ami ma történt a tanácsülésen, előrevetíthető volt, mert a kérdés nem volt előkészítve. Ezt a határozati javaslatot komoly munka kell, hogy megelőzze, ilyen munka ebben az esetben nem volt, ezért az az én véleményem is, és a város vezetőségéé is, hogy létre kell hozni egy munkabizottságot, ahol képviseltetve lesznek a mi munkatársaink is és a magyar közösség tagjai is.
Balogh Oszkár lapunknak elmondta: „Még augusztus 22-én kérvényeztem, hogy tűzzék napirendre ezt a kérdést, az illetékes bizottság ülésén is kértem ezt, de egyértelmű elutasító választ kaptam. Arra hivatkoztak, hogy nem tudják, hogy Csapon hány százalék magyar él, mivel a statisztikai hivatal nem tud ilyen információt adni. Mint láthatta, nem tűzték napirendre ezt a kérdést, a javaslatomat pedig a tanácsülésen egyhangúlag leszavazták, mivel a polgármesterasszony és a képviselők állítása szerint ez ma nem aktuális kérdés nálunk, mert Csapon évek óta megoldott minden probléma. Szerintünk pedig különösebb befektetés nélkül is jelentősen lehetne még bővíteni a magyar nyelv használatával kapcsolatos jogainkat városunkban, és amennyiben ezt Ukrajna törvényei lehetővé teszik, akkor késlekedés nélkül meg is kell tennünk a szükséges lépéseket. Elsőként a törvény 7. pontja értelmében a helyi tanácsnak regionális nyelvvé kellene nyilvánítania a magyart Csap területén, aztán egy e célból létrehozott bizottság majd egy félév vagy egy év alatt fokozatosan kidolgozhatná a törvény rendelkezéseinek megfelelő intézkedéseket. Ez lenne a helyes eljárás, nem az időhúzás. A képviselőtársaim hozzáállását elnézve úgy gondolom, az illetékes bizottságban ezt a lehető leghosszabb ideig el fogják húzni, ahogyan ezt eddig is tették. Emiatt a helyi magyarság érdekeit képviselő KMKSZ-alapszervezetnek más lehetséges lépéseket is számba kell vennie.
Ettől a városi tanácstól nem vártunk mást, hisz itt nincsenek egyéni vélemények, csak pártfegyelem – folytatta Balogh Oszkár. – Amit nyilatkoztak, az pedig félrevezetés: nincs óvodánk, csak két óvodai csoportunk, a magyar iskolában pedig épp az idén tervezték azon osztályok összevonását, ahol kevesebb mint 36 gyerek jár (a törvény 31 fő fölött ír elő elosztást). A város újsága pedig, amire az alpolgármester hivatkozik, nem közérdekű közlemény, gyakorlatilag a városvezetés reklámújságja. Kétnyelvű hirdetések pedig egyszerűen nem léteznek, sőt a városnapon sem magyar himnusz, sem egy magyar szó (a konzul úrén kívül, amit lefordítottak ukránra) el nem hangzott. Egyet kell értsek Burkus Árpáddal abban, hogy létre kell hozni egy bizottságot ezügyben. De megkérdezném: másfél hónap alatt nem volt erre módja a polgármesterhelyettes úrnak? Felháborító és jogtalan az az eljárás, amit itt, Csapon megenged magának a városvezetés a magyar ajkú őslakossággal szemben, amikor Magyarországon külön parlamenti képviseletet biztosít a törvény az ukrán és a ruszin kisebbség számára.”
Azóta értesültünk arról, hogy a KMKSZ Csapi Alapszervezete aláírásgyűjtést kezdeményez a városban a nyelvtörvény hivatalos alkalmazását lehetővé tévő helyi önkormányzati döntés meghozatala érdekében.
Badó Zsolt