Zártkörű munkaértekezlet a nyelvtörvényről

Csapon a városvezetés augusztus közepétől igyekezett elodázni, hogy Ukrajna hatályos törvényeinek megfelelően a határváros tanácsa is regionális nyelvvé nyilvánítsa a város lakosságának közel felét kitevő magyarok anyanyelvét. Október 11-én a városi tanács plenáris ülése a kérdés napirendre tűzését is elutasította. Emiatt döntött úgy a KMKSZ Csapi Alapszervezete, hogy aláírásgyűjtéssel próbálja jobb belátásra bírni az új ukrán nyelvtörvény végrehajtását szabotáló városi tanácsot. Október harmincadikára a református parókiára hirdettek gyűlést abból a célból, hogy megválasszák az aláírásgyűjtést megszervező, kezdeményező bizottságot. A kezdeményező gyűlésen a vártnál is több helybéli jött össze, összesen 300 csapi lakos csatlakozott a kezdeményezéshez. Majd a jelenlévők egyhangúlag megszavazták, hogy Csapon legyen regionális nyelv a magyar, megválasztották az aláírásgyűjtést lebonyolító kezdeményező csoport vezetőit, az aláírásgyűjtőket, illetve eldöntötték, hogy az aláírásgyűjtő íveken milyen szöveg szerepeljen.

Másnap Halina Car, Csap polgármester asszonya sürgősen összehívott egy munkaértekezletet, ahová a városi tanács képviselői mellett meghívást kaptak a városban működő cégek és civil szervezetek vezetői is, viszont az odaérkező újságírókat a polgármester kiparancsolta a városi tanács ülésterméből.

A másfél órás, zártkörű megbeszélésről kiáramlók közül elsőként Mihajlo Bubikot kérdeztük, aki az előző napi kezdeményező gyűlésen videózott a polgármester asszony megbízásából: „Ez egy munkaértekezlet volt a tegnapi aláírásgyűjtési akcióval kapcsolatban. Mivel én is ott voltam tegnap, itt most elmondtam az ott tapasztaltakkal kapcsolatos gondolataimat.

Én Csapon élek, itt is születtem. Tegnap este először éreztem magam úgy a sajátjaim között, mintha idegen lennék. Úgy néztek rám az emberek, hogy féltem. Mintha nem is ugyanabban a városban lennék. Mi gyerekkoromban a magyarokhoz, a magyarok pedig hozzánk az orosz iskolába jártak szórakozni. Ilyen szituáció itt még soha nem volt. Láttam rajtuk az este, hogy nem értik, mit keresek ott. Érezhetően azt sugallták, hogy itt ők vannak itthon és kiállnak a nyelvükért.”

Burkus Árpád alpolgármester csak annyit mondott el a sajtó jelenlévő képviselőinek, hogy egy „munkamegbeszélés” volt az iménti tanácskozás, ahol arra a következtetésre jutottak, hogy össze kell állítani egy munkacsoportot.

A Régiók Pártja frakciójának magyar képviselője, Csontos Katalin nem nyilatkozott a Kárpátaljának, elmondta, hogy ahhoz túl ideges, hogy össze tudja szedni a gondolatait. Rajta kívül több ukrán képviselő szintén nem kívánta megosztani véleményét a sajtón keresztül választóival, akárcsak Halina Car polgármester asszony.

Balogh Lívia, a KMKSZ Csapi Alapszervezetének elnöke is jelen volt a munkamegbeszélésen, aki elmondta: „Igazából nem tudom, hogy milyen típusú értekezlet volt ez a mai, hisz hivatalosan nem hívták össze ezt a gyűlést, csak telefonon értesítettek mindenkit ma reggel kilenc órakor. Most váratlanul egy munkacsoportot alakítottak meg a nyelvtörvény ügyében azok, akik augusztus közepétől mindent megtettek, hogy a nyelvtörvény ügye ne kerüljön a városi tanács elé. Miután tegnap 300 ember támogatta az aláírásgyűjtési kezdeményezésünket, ma hirtelen létrejött ez a munkacsoport. Mondanom sem kell, hogy semmiről nem döntöttek, mindössze annyi történt, hogy a polgármester asszony megkért mindenkit, hogy olvassa el a nyelvtörvényt. Többen elmondták, hogy három hónap múlva várhatóan majd lesz egy népszámlálás, akkor majd kiderül, hogy hivatalosan hány magyar is él Csapon, azt követően pedig majd újratárgyalják a dolgot. Magyarul: minél hosszabb ideig kívánják halogatni a nyelvtörvény rendelkezéseinek bevezetését. De mi folytatjuk az aláírásgyűjtést, hogy ne legyen az időhúzásra törvényes lehetőségük.”

Balogh Oszkár, a KMKSZ városi tanácsi képviselője: „Az aláírásgyűjtési kezdeményezésünkkel végre elértük azt, hogy összejött egy ilyen csoport, és többen elolvasták végre a törvényt. Már vannak konkrét javaslatok, hogy hogyan kellene megfogalmazni Csapon a szükséges határozattervezeteket. A polgármester asszony azt kérte, hogy mindenki írásban nyújtsa be a javaslatait, ezt ő összegzi, és annak alapján állítja majd össze és terjeszti a tanács elé a mindenki számára elfogadható határozattervezetet. Az aláírásgyűjtést viszont folytatnunk kell, mert elhangzott az ülésen, hogy nem tudják pontosan, mennyi magyar van hivatalosan Csapon, meg kellene várni a következő népszámlálást. Ezt megelőzve mi megpróbáljuk összegyűjteni a lakosság 30%-ának aláírását, ami minden kétséget kizáróan bizonyítja majd, hogy 10%-nál biztosan több magyar van még mindig Csapon.

Az október 11-i tanácsülésen egyértelműen kiderült, hogy a polgármester asszony és a képviselők többsége nem ért egyet azzal, hogy az új nyelvtörvénynek megfelelően jelentősen kibővítsék a magyar nyelvhasználat lehetőségeit a határvárosban, illetve túl soknak tartják az ezzel együtt járó plusz anyagi terheket is. Viszont amennyiben a lakosság 10%-a aláírásával csatlakozik a kezdeményezéshez, a városi tanács nem tehet majd mást, el kell fogadnia, hogy Csapon is regionális nyelv lesz a magyar. Az aláírásgyűjtés és annak pozitív fogadtatása a helyi magyarok körében láthatóan meglepte a város Galíciában született polgármester asszonyát, aki most tanácstalan. Az állomásfőnöktől, a vámparancsnoktól, az intézmények és cégek vezetőiből alakult munkabizottságtól várja a választ, hogy mit lehetne tenni a bennszülöttek ellentmondást nem tűrő, ráadásul törvényes kezdeményezésének letörésére. Más lehetősége nem lévén, egyelőre igyekszik minél tovább halogatni a magyar nyelv regionális státuszának bevezetését, bízva abban, hogy előbb-utóbb elmúlik a város lakosságának közel felét kitevő magyarok most tapasztalható lelkesedése.

A városházán már az október 30-i, az aláírásgyűjtést kezdeményező gyűlés előtt megfenyegették a magyar alkalmazottakat, hogy aki el mer menni a református parókiára, annak megszűnik az állása, ennek ellenére többen ott voltak. Ugyanakkor ott voltak a polgármester asszony megbízottjai is, akik figyelték az eseményeket, és folyamatosan videózták a tömeget. Tehát Halina Car láthatta a felvételeken, hogy az aláírásgyűjtést kezdeményező gyűlésen minden Ukrajna törvényi előírásainak megfelelően zajlott. Minden megszólalás elhangzott ukránul és magyarul is. Vajon most mit eszel ki, hogy továbbra is korlátozhassa a csapi magyarok nyelvhasználattal kapcsolatos törvényes jogait? Az ügy fordulatairól, mint eddig, ezután is tájékoztatjuk majd olvasóinkat.

Badó Zsolt