A borsókakór

A süldőnk levágásakor észrevettük, hogy borsószemnyi, sárgás hólyagocskák vannak a húsában, ezért beraktuk a húsokat a hűtőládába. Érdekelne, hogy elfogyaszthatjuk-e azokat – telefonált be szerkesztőségünkbe egy mezőkaszonyi olvasónk. Kérdésére és a kapcsolódó kérdésekre Cseh László, a Beregszászi Járási Állategészségügyi Központ állatorvosa válaszol.

– A levágott jószágnak borsókakórja volt, s a húsa fogyasztásra alkalmatlan – magyarázza a szakember. – Ez a betegség a sertések és a szarvasmarhák egyik parazitás megbetegedése, melyet galandférgek váltanak ki. A nevezett háziállatok az élősködő köztes gazdaállatai, a végső gazdák általában a húsevő állatok, olyan háziállatok, mint a kutya vagy a macska, illetve az ember, aki lehet köztes gazda is, ha például elkapja a kutyától a fertőzést. A fertőzött húst elfogyasztó végső gazda bélrendszerében fejlődik ki a 8-10 méteres hosszúságot is elérő galandféreg, melynek utolsó, a petéket tartalmazó szegmense végül leválik az élősködőről, s a bélsárral együtt a környezetbe kerül, ott pedig a peték betokozódnak, és szétszóródnak. Bekerülhetnek a sertések táplálékába vagy megtelepedhetnek a legelő fűszálain, így bejuthatnak az egészséges, táplálkozó disznók, illetve szarvasmarhák emésztőrendszerébe. Itt a gyomorsav feloldja a tokokat, a peteállapotból lárvaállapotba kerülő élősködők kiszabadulnak, átfúrják a gyomorfalat, s a véráram, illetve a nyirokáram útján bekerülhetnek a legkülönbözőbb szervekbe, az izmokba, a belső szervekbe, az idegrendszerbe. Ezeken a helyeken megtelepednek, és lencse alakú, borsószem méretű, sárgás színű hólyagokat építenek maguk köré, melyeket borsókáknak nevezünk. Évekig ott tartózkodhatnak, majd amikor az állat levágásra kerül, vagy elpusztul, s a fertőzött húst, belsőségeket elfogyasztják az emberek vagy a végső gazdaállatok, például a jószágok levágásakor a kidobott húscafatokat, belsőségdarabokat megevő kutyák, macskák, akkor a hússal, a belsőségekkel együtt a szervezetükbe kerülnek a borsókák. A borsókákból kifejlődnek a galandférgek, az utolsó szegmensük leválik, s újra kezdődik a körfolyamat. A köztes gazdaállatok szinte tünetmentesek, legfeljebb egy-két jel utal a betegségükre, a szimptómák pedig attól függenek, hogy milyen szervbe fészkelték be magukat a paraziták, ha például a májban tartózkodnak, akkor az állatok lesoványodnak, ha az idegrendszerben telepedtek meg, akkor a jószágok az idegrendszeri betegségek tüneteit produkálják.

– Mi történik azokkal az emberekkel, akik óvatlanul elfogyasztják a fertőzött állatok húsát, s mit lehet tenni a sertések, szarvasmarhák megfertőződése ellen?

– Az emberek szervezetében a lárvákból 3-4 hónap alatt kifejlődnek a fejlett galandférgek, s élettevékenységük következtében az emberek lesoványodnak, étvágytalanokká válnak, a paraziták hányingert idéznek elő, hasi és bélgörcsöket okoznak. A tünetek jelentkezésekor természetesen azonnal orvoshoz kell fordulni. A sertések és a szarvasmarhák köztes gazdaállattá válását pedig csak úgy előzhetjük meg, ha évente legalább kétszer, de még jobb, ha negyedévenként féregtelenítjük a nevezett háziállatokat. S természetesen a kutyákat, a macskákat is féregteleníteni kell.

Lajos Mihály