Tanárok, pedagógusok lelki napja
December 1-jén, a Hit évében pedagógusok, tanárok lelki napjára került sor a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban, melyre a tanítási nap ellenére is közel negyvenen érkeztek.
A lelki napot Pősze Roland, tiszabökényi görögkatolikus áldozópap nyitotta meg: „A pedagógusnak, tanárnak nem csupán a katedrán, a tanításban kell megállnia a helyét, hanem a nevelésben is. Ehhez töltekeznie kell valahonnan. A tanárokat folyamatosan küldik különböző szemináriumokra, hogy továbbképezzék magukat az adott tudományban. Most nem ilyen szemináriumon vagyunk, hisz lelkileg próbálunk meg feltöltődni kicsit.”
A nap vezetője Grunda János, kisvárdai parochus volt, aki a pedagógiában és a pedagóguslétben is otthon van, s a saját életéből, munkájából merített példák által úgy képes elmagyarázni a dolgokat, hogy az nemcsak mindenki számára érthető, de legtöbb esetben még humoros is. A kezdő ima után 3 részben, 3 elmélkedésben folyt a „feltöltődés”. Nemcsak fontos, de minden időben aktuális kérdéseket feszegettünk a hitről, annak mibenlétéről, megéléséről a mindennapokban, a hitből fakadó élet 4 alappilléréről (teremtmény, közösségi lény, személy vagyok, boldogságra teremtettem), s természetesen a vallási nevelésről s annak jelenlétéről, megvalósításáról az iskolai oktatásban, nevelésben. Számomra talán XVI. Benedek pápától idézett gondolat volt a legkedvesebb: „A Hit Isten ajándéka és az ember szabad választása.” A legnagyobb szabadság pedig nem más, mint önként lemondani valamiről. János atya e gondolatra a házasságot kötők és a szerzetességet vállalók példáját hozta fel, s szerintem jobbal nem is állhatott volna elő. Egy másik érdekes gondolat: minden gyermek egy üres tartállyal születik – a szíve teljesen üres. S akkor nő fel emberré, ha a körülötte lévők ezt a tartályt (az űrt) a sajátjukból szeretettel töltik meg. A gyermek visszamosolyog, s ezáltal ad ő is valamit.
A nap szent liturgiával ért véget.
Így, karácsony (és a magam részéről a pedagógusszakma) küszöbén talán minden résztvevő nevében elmondhatom: tartalmasabban ez a nap már nem is telhetett volna.
Espán Margaréta
