Egy tudományos kutatás ijesztő eredményei
Médiahasználat a határon túli magyarság körében
December 19-én a beregszászi főiskolán számoltak be a kutatás vezetői a Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében 1999–2011 című kérdőíves szociológiai kutatás eredményeiről, valamint bemutatták A határon túli magyar nyelvű médiumok 2010/2011 című kötetet.
Elsőként Apró István, a budapesti Médiatudományi Intézet munkatársa beszélt a kutatást végző műhelyekről. A határon túli magyar nyelvű médiumok 2010/2011 című kötet a Magyarország határain túl működő médiát próbálta meg összeírni, és megvilágítani a működésüket, valamint rögzíteni a velük kapcsolatos elérhető adatokat. Apró István elmondta, hogy ezt kezdő lépésnek tekintik egy átfogó regiszter létrehozásához, és annak későbbi karbantartása lenne a hosszabb távú feladat, ami már az interneten egy folyamatosan frissíthető weboldalt jelentene.
A kötet kárpátaljai magyar médiumokat bemutató részét Kulin Zoltán, a Kárpátalja Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság vezérigazgató-helyettese írta, ő végezte az adatok összesítését és elemzését is. Kulin Zoltán beszélt a kutatás részleteiről, elmondta, hogy az igazságügyi minisztérium adatai szerint Kárpátalján 2011-ben 323 sajtótermék jelent meg, amelyből 35 magyar nyelvű volt. Viszont sajtótermékek nagyobb része csak papíron létezett. Az elektronikus média kategóriában 71 médiumot tartanak nyilván, de magyar nyelven ebből csak két televízió és két rádió sugároz. Ezek közül a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság magyar regionális stúdiója egyszerre televízió is meg rádió is. Az említetteken kívül létezik még a református egyház által fenntartott internetes rádió, a Sion Rádió és az ugyancsak beregszászi TV9, amely egyben önálló műsorokkal jelentkező televízió és kábelszolgáltató is, igaz az ukrán médiahatóság adatai szerint csak 640 előfizetőjük van. Kárpátalján egy kivétellel minden lapnak van internetes oldala is, amely a legtöbb esetben gyakrabban frissül, mint ahogy a lap megjelenik, és plusztartalmak is elérhetőek a honlapokon. A kárpátaljai médiaszakember elmondta, hogy a világ is afelé halad, hogy az írott sajtót – sajnos – ki fogja szorítani a köztudatból az internet, és később, de ugyanerre a sorsra fognak jutni a televíziók és rádiók is. Hamarosan programozható internet-televízió, egyfajta „éntelevízió” lesz, amelyen már mindenki ki fogja tudni választani a számára érdekes tartalmakat.
Dobos Ferenc szociológus, a B-Fókusz Intézet vezetője a négy nagyobb határon túli régióban általuk elvégzett összehasonlító asszimilációs és médiahasználati kutatás megdöbbentő és elgondolkodtató eredményeiről számolt be. Egyértelmű adatsoraik vannak arról, hogy mind a négy nagy Kárpát-medencei régióban a határon túli magyarság identitása „drasztikus és brutális módon megrendült”, a legkirívóbb a felvidékiek esete, de nagyon súlyos Kárpátalján is a helyzet. A kutatás például azt is kimutatta, hogy 1996-ban azok a szülők, akik mindketten magyar iskolát végeztek, több mint 80%-ban választottak gyermekeiknek magyar iskolát, ez tizenöt év alatt 20 százalékkal csökkent. Ami a többi régióban nem tapasztalt, nagyon kirívó változást jelent. A kérdezőbiztosoknak arra a kérdésére: „Ha két héten belül csupán egyetlen hírforrást választhatna, melyiket választaná?”, Kárpátalján 57,6%-ban a televíziót választották, 21,6%-ban az internetet, 14,4%-ban a rádiót, és 6,4%-ban a nyomtatott sajtót, míg például a felvidéken közel ugyanannyian választották a internetet, mint a televíziót. Ez az elemző szerint azt jelenti, hogy meglehetősen televízió-függőek a kárpátaljai magyarok, igaz, az idősebb korosztályokra és a szegényebb társadalmi rétegekre ez sokkal fokozottabban jellemző. A többi régióhoz képest vidékünkön még az értelmiségiek között is meglepően kevesen (42,3%) választották legfontosabb hírforrásként az internetet.
A kutatás meglepő eredménye, hogy nálunk 2001-hez képest egy százas skálán 12 átlagponttal kevesebbet nézik a magyar közszolgálati televíziókat és 18 átlagponttal kevesebbet az ukrán televízió magyar adását, a magyar kereskedelmi televíziók nézettsége nem változott, de 12 átlagponttal többet nézik az ukrán nyelvű kereskedelmi csatornák műsorait a kárpátaljai magyarok. A magyar tv-csatornák közül egyedül a Duna Televízió nézettsége nőtt, de azt korábban Kárpátalján csak nagyon kevesen nézték. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy rendkívül drasztikus az elfordulás a közszolgálati információktól, aminek következtében elérkezhet egy olyan kritikus pont, amikor a kárpátaljai magyarok többsége már a közösségi kohézióhoz szükséges hívószavakat képtelen lesz befogadni. Ezt támasztja alá, hogy minden más régiót jelentősen meghaladó mértékben esett vissza Kárpátalján a Kossuth Rádiót hallgatók aránya, a 2001-ben mért 81-ről 46 átlagpontra. Ugyanakkor az ukrán kereskedelmi rádiók hallgatottsága a jelentéktelen 8-ról felszökött 26 átlagpontra. Egyébként a kutatások azt is kimutatták, hogy a határon túli magyarság sokkal kevesebbet használja a rádiót, mint az anyaországi.
Pozitívum talán, hogy a határon túli régiók közül egyedül Kárpátalján nőtt az elmúlt tíz évben a magyar nyelvű értékőrző tévéműsorok nézettsége, de eközben 64 átlagpontról 41-re esett vissza a magyar nyelvű politikai és közéleti műsorok nézettsége, míg ugyanazt ukrán nyelven nyolc átlagponttal többen nézik.
A gyerekeiket ukrán iskolába írató magyar szülők körében közel 20%-kal nőtt a különféle ukrán televíziók nézettsége 1996-hoz képest, míg náluk a magyar televíziók nézettsége jelentősen visszaszorult. Ez azt mutatja, hogy már most léteznek a kárpátaljai magyarságon belül olyan rétegek, amelyeknek az asszimilációs érintettsége olyan fokú, hogy egészen biztosan visszafordíthatatlan.
Az internethasználat területén is óriási változásnak lehettünk tanúi az elmúlt 10 évben, míg 2001-ben a kárpátaljai magyaroknak csak 0,6%-a rendelkezett otthoni internet-hozzáférési lehetőséggel, addig ez 2011-re elérte az 51,9%-ot, ami azt jelzi, hogy nálunk is megtörtént az internet-forradalom. Érdekes, hogy a kárpátaljai magyarok szinte kizárólag magyar nyelvű internetfelületeket használnak, továbbá abban is különbözünk az anyaországtól, hogy sokkal nagyobb gyakorisággal használjuk az internetet rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartásra, ennek az az oka, hogy a rokonaink és ismerőseink messze élnek tőlünk, óriási mértékű az elvándorlás.
Ezek az ijesztő adatok el kell, hogy gondolkodtassák a kárpátaljai magyarokat – és nem csupán a médiaszakembereket!
Badó Zsolt